Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
1. füzet - II. Schaffer Antal: Jelentés az 1902-3. évi bajai jégrobbantó munkálatokról
20 1. A robbanó-anyagoknak es szereknek külön vonaton való szállítása került ... ... — ... — ... 2807 К 63 f 2. Az összes személyi és dologi kiadások ___ ... — 1887 « 41 « 3. A felhasznált robbantó-anyagok és szerek költségei 2196 « 40 « Összesen tehát 77" 6891 К 40 f Ha pedig a rendes és különvonat közötti díjkülönbözetet azaz 2302 К 8 0 f levonjuk, az utóbbi esetben a robbantás költsége ... ... 4588 К 60 f Amennyiben az átlag 150 m. szélességben kirobbantott folyamszakasz hossza 2170 m. volt, a folyókilométerre eső költség 6891"40 : 2'170 = 3175 K. Mivel pedig a jégtől megtisztított terület 2170 X 150 =• 325.500 m a, egy jégpánczélnak megbontása átlag 6891'40:325.500 — 2'1 fillérbe kerül, mely eredmény jóval kedvezőbb a külföldön végzett jégbontó munkálatok költségeinél. Ha azonban a külön vonattal való szállítás díját levonásba hozzuk, akkor a fenti költségek egyharmaddal csökkennek. Itt meg kell említenem, hogy a folyók jégtömegeinek és torlaszainak mesterséges úton való szétrombolása és elvezetése csak ott mutatkozik czélszerűnek, hol a várható haszon, illetőleg az elhárítandó kár összehangzásban ván a felmerülő költségekkel, a mi különösen az itt végzett robbantó munkálatokra ráillik; mert a fenyegető veszély csökkentése nélkül a vízi és hőmérsékleti viszonyok kedvezőtlenebb fordulatával a vidék esetleg nagy árvíz-veszedelemnek lett volna kitéve. 7. A jégrobbantó-munkálatoknál szerzett tapasztalatok összefoglalása. Minthogy a magyarországi folyók jégtorlódásainak sikeres megbontása árvédelmi és közgazdasági szempontból fölötte fontos, kötelességemnek tartom a jövőre való útmutatásul, a Baja város fölött végrehajtott jégrobbantás alkalmával szerzett tapasztalataimat az alábbiakban összefoglalni. 1. A végzett jégbontó-munkálatokból kitűnt, hogy a torlaszokban rejlő veszély ellen sikerrel védekezhetünk, ha a torlaszoknak nagyobb mértékben való keletkezését idejekorán megakadályozzuk. E czél elérésére múlhatatlanul szükséges, hogy a m. kir. folyammérnöki hivatalok a kellő robbanó anyagokkal és szerekkel legyenek ellátva, hogy a mutatkozó kisebb jégdugulásokat saját hatáskörükben azonnal eltávolítsák, nehogy a felülről zajló jég lefolyásában gátolva a tulajdonképeni veszélyt hozó fenéktorlaszok keletkezését előmozdítsa. 2. Minthogy nagyterjedelmű torlaszok megbontására veszély idejében csak rövid idő áll rendelkezésre, a munka gyorsítása és .nagyobb hatás elérése szempontjából okszerűnek bizonyult az egyes lövések helyett 8—10 m. egymástól való távolságban kapcsolt csoporttöltéseknek elektromos úton való elsütése. A villamos gyújtást helyettesítő durranó-zsinór csak kivételesen alkalmazandó, mivel folyómétere háromszorta drágább a guttaperka-vezetéknél. 3. l'O—1*5 m. vastag színjégben gazdaságosabb a din amittöltéseket a jégpánczél alá úsztatva elsütni. Ha azonban vastagabb, azaz 2-0—4'0 m. és több rétegből összeforrott jégpánczéllal állunk szemben, akkor czélszerűbb a rendesnél valamivel nagyobb töltéseket, 1"5—3-5 m.-re a jégbe sülyeszteni, a lékeket pedig hóval, illetve jégdarabokkal elfojtva feldurrantani. 4. Repedezett, lazább összetételű vagy porhanyó jég megbontására gyakran gazdaságosabbnak bizonyult e mód szerint robbantó-porral töltött aknákat használni.