Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
3. füzet - I. Dieter János: A resiczabányai vízimű
165E vasaiívaduktok között legmegkapóbb a 216 m. hosszú Szekul akvadukt, mely a 9. és 10. számú rajzokon látható. 6, egyenként 360 m.-res nyílással vezet el a völgy fölött (29. sz. ábra). A toronypilléreket falazott alapon építették fel, a hídszerkezetet pedig állvány nélkül az északi hídfőn és csatornán szerelték s folytonos hozzáépítéssel fokozatosan előre tolták. A 28. sz. képen látható a már részben előretolt vasszerkezet. A vasszerkezet fix és mozgó sarúk közvetítésével fekszik a hídfőkön és pilléreken. A Szekul felé eső sarú fix, a többi mind mozgó. E berendezés a terjeszkedés miatt vált szükségessé, a mennyiben a hőmérséklet ilyen hosszú vasmíítárgyon már tekintélyes elmozdulást eredményezhet. A vasszerkezet ós a hídfők között a vízzárást hajlított vörösrézlemez adja, mely a terjeszkedést megengedi. A hosszú vascsatornáknak — a vízmozgás egyenletesebbé tétele czéljából — a tervezők más szelvényt adtak. Ugyanis a vascsatornában a súrlódás együtthatója sokkal kisebb (84'2), mint a betoncsatornában, a melyben tág határok között (76-2—64'1) változik úgy, hogy ha ugyanazt a szelvényt és esést megtartották volna, akkor számítás szerint 4 cm.-től 10 cm.-ig terjedő vízszínbukás 9. kép. A szekuli csatornahíd vázlatos rajza. keletkezett volna. Hogy ez a bukás elő ne álljon, a csatornát nem 1 %oj hanem legföljebb 0'8—0"6°/oo eséssel kellett volna készítői. Gazdaságosabbnak mutatkozott ezen a bajon úgy segíteni, hogy megváltoztatták a szelvényt és megtartották a rendes esést. Hogy nem sikerült tökéletesen a vízbukást kiküszöbölni, azt a súrlódás-együtthatók bizonytalanságában kell keresnünk. A falazott csatornahidak száma 8, összesen 65 m. összes hosszúsággal. A feltöltött völgyek és azok a csatornaszakaszok, melyek kizáróan töltésekben vezetnek, összesen 11 km. hosszúak. Kurmaturánál (33. sz. kép) ágazik el a sodolvölgyi földbe ásott s pallókkal bélelt facsúsztató-csatorna, melynek végződésón kihalászszák (34. sz. kép) és tározzák a hasábfát. A kurmaturai nagy töltés után a Ivuptore akvadukt alatt a főcsatorna utolsó Г8 km.-je 0'5°/ 0 0 esésben és nagyobb szelvényterülettel épült. A Kurmaturánál levő nagy töltéstől a Rankina alagút kitorkolásáig körülbelül Г2 km. hoszszban 5'5 m 2 területű, a Rankina alagút kitorkolásától a vízfőig mintegy 600 m. hoszszban 16 m 2 területű a csatornaszelvény. A vízfő közelében a főcsatornavonal összeköttetésben áll egy l-5 km. hosszú tározó oldalcsatornával, mely 10 m 2 keresztmetszetterületű és majdnem vízszintes. Ezek a csatornarészek is ugyanazon módon vannak megépítve, mint a főcsatorna.