Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

3. füzet - I. Dieter János: A resiczabányai vízimű

156 azonkívül e turbinaház fölött az I/O km. hosszú Krainik- s jóval alatta a ÍO'O km. hosszú Bogát visszavezetőcsatorna. E csatornák már az Államvasúttársaság erdeiben folynak s belőlük fát vesznek fel, a mely azután a víz hátán egészen Resiczabányáig magától úszik. A fa a főcsatornát a Kuptore akvadukt alatt a Sodol völgynél hagyja el, a hol fából összeácsolt 4-7 km. hosszú vizes facsúsztató csatornába részben magától, részben pedig emberi segítséggel terelve lecsúszik a resiczabányai farakodó helyig, illetőleg a szenesítő telepig. A víz a főcsatornában a 468'0 m. tengerszín fölötti magasságban lévő vízfőig (nyomó medencze) tovább folyik. E medenczéből a víz csővezetéken 216 m. nyomó magassággal a turbinákra ömlik s aztán ismét a Berzava régi, de már 252Ю m. tengerszín fölötti magasságban fekvő elhagyott medrébe jut. A vízerőközéppont Resiczabányától mintegy 3'5 km.-nyire, a Liind nevű erdőrészben fekszik. A szükséges vízmennyiségek. Az előbb tárgyalt műveletekkel párhuzamosan még a szükséges vízmennyiséget is kell ismertetnünk. A Zanogából az ugyanilyen nevű csatornában 100 liter folyik másodperczenkint. Ez a Murdilla patak vízével növeli a Szemenik csatorna víztömegét, a melyben a fa usztatásához körülbelül 300—400 liter kell másodperczenként. Ebből a vízmennyiségből a Prislopon a Zanogából vett 100 litert ideiglenes engedélylyel átvezetik a Berzava vízgyűjtőjébe, míg az összes temesvidéki vízmennyiség a csatorna végén lévő osztómű segítségével a Gradistye patakba folyik s így ismét visszakerül a Temes folyóba. A míg a Prislop-Isvoru-reu facsúsztató csatorna felső, erősen lejtő részében a Zanogából áthozott 100 liter másodperczenként elegendő a fa lecsúsztatásához, addig az alsó kevéssé lejtős csatorna részében a fausztatás csakis a Gózna csatornából jővő 250—350 liternek a mennyiségével lehetséges. Az úgynevezett felső csatorna, mely vízét már a Berzava patakból nyeri, átlag 2-0 köbmétert vezet másodperczenkint. A Krajnik és Brázova-Bogát visszavezető csatornák megépítésével két nagyobb területtel növekedett a mű vízgyűjtő területe, mely ily módon mintegy 146 5 millió m

3-re emelkedik. Ez a két csatorna tehát még azokat a vizeket is bevezeti a főcsatornába, melyek különben teljesen értéktelenül lefolynának. E csatornák főhaszna abban rejlik, hogy miután vízgyűjtő területök 480 és 800 m. tengerszín feletti magasságban fekszik, kora tavaszszal már sok vizet juttatnak az erőközéppontnak, mikor a vizimű vízgyűjtő területének legnagyobb részén 1400 m. tengerszín feletti magasságban még erős fagyok vannak. A Krajnik csatorna emésztő képessége másodperczenkint 0'5 m

3, a BrázovaBogát-é pedig másodperczenként átlag l'OO m

s. A főcsatorna maximális másodpenczenkinti 3'5 m'-éből körülbelül 0'07 m

3 szükséges, hogy a fa a Sodol völgybe lecsúszszon, a még fönmaradó másodperczenkinti 3-43 m

3 a hidroelektromos középpontban áramot termel. Nem szabad ugyanis szem elől tévesztenünk, hogy minden másodperczliter Resiczabányán 2'2 lőerőt jelent. Bár az összes patakok és erek vízét a főcsatornába bevezették, a hazai vízrajzi viszonyokat jellemző egyenetlen csapadékeloszlás őszkor és télen itt is érez-