Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
3. füzet - I. Dieter János: A resiczabányai vízimű
154 A Berzava patak vizének fölhasználásakor irányadó volt, hogy a Berzava völgyében fekvő Ferenczfalva község és Resiczabánya között e patak összes esését értékesítsék. Ebből a czélból Ferenczfalvánál duzzasztógátat építettek s csatornán vették ki a vizet, mely Resiczabányán jut ismét vissza a Berzavába. A csatorna nyomjelzéséhez Ferenczfalva utolsó, legmélyebb fekvésű lakóházának küszöbe szolgált kiinduló pontul, a melynél l'O m.-rel mélyebbre vették a Ferenczfalva alatti duzzasztómű koronamagasságát, A teljes esést gazdaságosan egy turbina-teleppel nem lehetett kihasználni a hegyek és völgyek alakulata miatt s így legkedvezőbbnek mutatkozott az esést oly módon megosztani, hogy a Brázovában, Ferenczfalvától 3'6 km. távolságban 38'1 m. esésű telepet létesítettek s a megmaradó 216 m. esést Resiczabányán használják ki. Általános leírás. Ezek előrebocsájtása után áttérhetünk az egész mű tárgyalására. Az 1. számú kép a vizimü helyzetrajzát mutatja. Látjuk, hogy O-Borlován, Teregova, Wolfsberg, Ferenczfalva, Kuptore-Szekul és Resiczabánya községek határában épült és egyesíti a Temes folyó vízgyűjtőjébe tartozó Szemenik és Gradistye erdőségekből jövő patakokat, valamint a Nerába folyó Nerganiczának Zanoga nevű mellékágát és a Berzava vízvidékéből a Berzava patakot, nemkülönben a Panalovetz, Gozna, Brazova, Bogát, Krajnik, stb. mellékágait. Az egész vizimü roppant arányaival tűnik fel, mert nem kevesebb mint 10 csatorna mintegy 78 km. hosszban hozza a vizet hegyeken és völgyeken keresztül. A szerves egészet alkotó mű a 2. sz. vázlatos hosszanti metszeten látható következő részekből áll : Zanoga-, Szemenik-, Prizlop-, Izvoru-reu és Gozna-csatornákból, a felső csatornából, mely Ferenczfalvától a Brazováig terjed, a Brazován vízfőből, 400 lóerős turbinatelepből és facsúsztatóból, a klausi és ferenczfalvi völgyzárógátakból, a tulajdonképeni Brazovától Rankináig terjedő főcsatornából, a Sodol völgyi facsúsztatóból, a Brazova-Gropoz- és Krajnik visszavezetőcsatornából, a tározó oldalcsatornából és végül a resiczai vízfőből és a 7500 lóerős turbinatelepből. Ez építmények összeműködésének megvilágítása czéljából kiindulunk a legtávolabbi ponttól és haladunk a végpont felé. A helyszínrajz jobb sarkában látható 4'7 km. hosszú Zanoga csatorna, a Muntje kerületben 1295 m. tengerszín fölötti magasságból hozza a vizet és belefolyik 1279 m. tengerszín fölötti magasságban a Murdilla nevű kis patak természetes medrébe, melyből a Zanoga, a Murdilla egyesített vizei — a Tilva nevű kincstári erdőből fát véve fel — belefolynak a 23'3 km. hosszú Szemenik fausztató csatornába. A Szemenik-csatorna 1036 m. tengerszín fölötti magasságból indul ki és e kiinduló pontja alatt mintegy 500 m.-re (a helyszínrajzon a 23. és 22. pontok közt) felveszi a fentemlített egyesített vizeket. A Szemenik-csatorna már az Államvasúttársaság erdeiben halad, melyekből a fa drótkötélpályákon, kis vízfogókban tározott víznek a fausztató csatornákba való levezetésével és még más úton is e csatornához kerül. A hasábok ebben a csatornában az 1000 m. tengerszín fölötti magasságban lévő vízválasztó nyereghez a Prislopig, illetve a nagy facsúsztatóig úsznak. Ez a facsúsztató már a Berzava vízgyűjtőjében fekszik és Izvoru-reunál a felső csatornában torkolik. Ebbe a 3'7 km. hosszú facsúsztató csatornába közben 860'5 m. tengerszín fölötti magasságban belefolyik a Panalovetz patakból kiinduló, 9'7 km. hosszú Gozma-csatorna.
