Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - V. Apró közlemények

149 4. A kistopoloveczi zsilip víz alatt öntött alapbetonja. A kistopoloveczi zsilip alapbetonjának építését a Vízügyi Közlemények 4. füzete már ismertette. Az alapbeton elkészülte után a 24-ik napon, tehát a teljes lekötésre számított 4 heti határidő letelte előtt, az alapot borító vízréteget kiszivattyúztuk s a láthatóvá lett betonalapot bizottság szemlélte meg s rajta sem repedéseket sem forrásokat nem talált, a beton az alapba bevert vasczölöphöz s szádfalakhoz teljesen hozzákötött. Mésztej (czementiszap) a beton felszínét csak feltűnő vékony, 2—3 cm. vastag rétegben borította. Ugyanekkor csákánynyal s vésőkkel az alapbeton tetejéből az öntés után 27 napra egy körülbelül 30 kg. súlyú tuskót feszítettünk ki, melyet még további 8 hétig vízbe tettünk. Az ily módon 12 hétig vízben állott próbatestet teljes kiszáradás után négy darab hasábra fürészeltük, némileg megcsiszoltattuk s közülök kettőt folyó évi január hó 25-én az öntés után 9 hónapra a kir. József műegyetemen nyomópróbának vetettünk alá : a nyert eredmények a következők : az I. jelú betontest törésszilárdsága 212 kg. cm

2. A II. jelű betontest törésszilárdsága 215 kg. cm

2.*) A testek térfogatsúlya 2-1 kg. dm

8. A talált eredmények tehát teljesen kielégítők, annyival is inkább, mert nem külön fa-, vagy vasládában, rendesen fokozottabb gonddal csömöszölt beton-próbakoczkákra vonatkoznak, hanem a még teljesen le sem kötött kész alapbeton tetejéből, elég durván alkalmazott feszítő munkával kivett tuskóból kifaragott próbatestekre. A beton készítésére nézve eddig elmondottakon kívül kiegészítésül még a következőket közlöm. A beton öntése a főzsilip alapjában egymást keresztező három 0-5 m. vastag rétegben fatölcséreken át történt, a szárnyfalak alapja sülyesztő faszekrényekkel épült. A betonhoz felhasznált breccsiás bazaltot géppel zúzattuk a munka helyszínén. A zúzógépből kikerült tört kavics jelentékeny része (a nagyobb szemek) kézzel még igen könnyen apróbb darabokra volt törhető, tehát nem volt kifogástalan. A homokot a zsilip alapgödréből s a körcsatornából termeltük. A czement beocsini portlandczement volt. A betonban 0'9 m

8 kavicsra 0'6 m

s homok s 300 kg. czement jutott. A beton keverése géppel, vízszintes tengely körül folyton forgó dobbal történt, melybe állandó vízmennyiséget csövön vezettünk be. A beton anyagát keverőpadokon egyszer szárazon összelapátoltuk s talicskákkal és lapátokkal a dobba öntöttük. Ennek következtében egyszer több, egyszer kevesebb keverék volt a dobban s miután a víz állandóan folyt a gépbe, a keverék mennyiségéhez való arányosítása az adott körülmények között nehezen ' volt keresztülvihető ; a gépből kikerült beton is hol «földnedvességű», hol «plasztikus» volt. Természetesen jobb lett volna ha a beton állandóan egyforma nedvességű és pedig «plasztikus» lett volna. Az egyenetlen vízhozzáadás következtében a gépből kikerült beton is egyszer több kavicsot, egyszer több habarcsot tartalmazott. A megvizsgált próbatestet is, úgy látszik, véletlenül olyan helyről vettük, hol több habarcsot tartalmazott a beton. *) Az I. betontest méretei 101X10'2X7'2 cm. A Il-é 10-1ХЮ-ЗХ7-2 cm. A betonsajtó nyomását a 101X10-2, illetve IO-IXIO'3 lapra gyakorolta. 11