Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - IV. Gayssler P. Vilmos: Az Emscher-kutak

138 Követelményeinket valamely mekánikai szennyvíztisztítással szemben általánosságban felállítva, áttérek tulajdonképeni tárgyam ismertetésére az Emscherkutakra. E néven a német szakirodalom azt a mekánikai szennyvíztisztító módszert érti, a mely Németországban, de különösen Rajna-Westplialia tartományban, a Rajna mellékágát alkotó Emscher folyó vízvidékén van elterjedve. Hogy miért terjedt el éppen ezen a vidéken a szennyvíztisztítás eme módszere, ennek mélyebbre ható okai vannak. Az Emscher folyó vízgyűjtő területe Németország ipari és termelő életének azt lehet mondani : középpontja. Elegendő lesz csupán Dortmundot ós Essent megemlíteni. Sehol nem találunk oly nagy lakosság-sűrűséget, mint éppen itt. Nagy lévén a gyáripar, sok a bányaüzem és sűrű a lakosság, minek természetes következménye, hogy sok ártalmas szennyvíz van, a melynek nincs alkalmas befogadója. Állandó és örökös súrlódások voltak napirenden. A tarthatatlan helyzet tanulmányozására 1899. évben bizottság alakult. E bizottság munkálatai alapján az érdekelteket társulásra kényszerítették. A társulat az 1904. évben Emscher Genossenschaft néven, külön birodalmi törvény alapján megalakult. A társulat czélja : Az Emscher folyónak és mellékágainak szabályozása, a fennálló vízhasználatok jogainak és kötelezettségeinek nyilvántartása, ellenőrzése, biztosítása, a szennyvízkérdés rendezése és e munkálatokkal kapcsolatosan a költségek kivetése. A társulat kötelékébe tartoznak : községek, vízhasználati tulajdonosok, gyárak és bányatelepek. A társulat 38 millió márkát irányzott elő az összes művek kiépítéséhez. E költségből maga a szennyvíztisztítás 10 millió márkát emészt fel. Ily módon meg lévén alapozva a kérdés anyagi oldala, a társulat a szennyvíztisztítás kérdésének rendezését tűzte ki első sorban feladatául. A kérdés tanulmányozásával dr. lmhoff K. mérnököt bízta meg, aki a maga szerkesztette és kigondolta Emscher-kutak építését javasolta a társulatnak. A társulat a javaslatot ellenőrző szakértők meghallgatása után elfogadta és első kisérletképen 1906. évben Recklinghausen-Ost városban épített egy telepet. Az Emscher-kutakkal való mekánikai szennyvíztisztítás nem új. De abból a szempontból, hogy az eddig ismert rendszerek rossz oldalát iparkodik kiküszöbölni és a kirohasztott iszap némely fizikai sajátságait kihasználja, újnak mondható. A nyilvánosság elé lépésekor éles harczok is folytak e kérdés körül, a melyek azonban az Emscher-kutak győzelmével végződtek. A rendszer jó oldalai : 1. A szennyvízből iparkodik a szilárd alkotórészeket még a rothadásba való átmenetel előtt kiválasztani. 2. A vizet megszabadítva a szilárd szennyrészektől, visszabocsátja az élővízfolyásba. 3. A visszatartott szilárd alkotórészeket zárt térben, kútban rothasztja, a minek következtében 50%-a methan és széngáz alakjában elszáll, a visszamaradó kirohadt részben levő apró szervezetek pedig megsemmisülnek. 4. A kútból kikerülő iszap az alább kifejtendő okoknál fogva könnyebb lévén mint a víz, vizét 4—5 nap alatt elveszti úgy, hogy az az iszaptérről hamarosan eltávolítható.