Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam

151 A vízpazarlás a cziszternáknál ki van zárva, miért is az aknafedőket lezárva tartják. Egyes vidékeken az előszűrő (iszapfogó) aknába drótkosarat helyeznek el, hogy az iszap könnyebben letávolítható legyen. Említettem már, hogy a vízgyűjtő területről lefolyó esővíz szennyes ; ezért sok helyen zsilipes szerkezettel vagy önműködő berendezéssel kikapcsolják ; az utóbbi esetben a vízgyűjtő területről a víz csövön folyik le, melynek két ága van. Az egyik az iszapfogónknába torkollik, melyben, ha a tisztátlan víz a cső magasságát eléri, egy úszógömb önműködően felemelkedik és bezárja a cső végét; a cső másik ága ekkor működésbe jön és a már tisztább vizet vezeti a szűrőaknán át a cziszternába. Építőanyagul újabb időben vasbetont is használnak, melynek költsége köbméterenként 50—100 K. A víztartómedencze földfeltöltése (borítása) azonban vasbeton esetén vastagabb kell, hogy legyen. Esővízgyűjtő háztető fedőanyagául alkalmasak: a pala, cserép, eternitpala, czinkezett bádog. A víztartómedenczék alaprajzi elrendezése lehet kör, kerülék és négyszög. Katonaságnál a víztartómedenczék mutatóval (vízmércze) vannak ellátva, mely jelzi a fogyasztást és a tartalékvizet. A fentebb említett velenczei rendszerű cziszternának. mely csak városokban található, a következő az elrendezése. A vízfelfogó terület házak tetőzete és maguk a cziszternák teteje, udvarok, terek és utczák burkolata. Áll nagyobb méretű földalatti vízálló, rendszerint vert agyagból készült medenczéből, melyet szűrőanyaggal töltenek ki, a belé elhelyezett aknákon (olyanok mint városokban a csatornaszem) át jut az esővíz a szűrőtestbe s ezen át a középre épített cziszternába, mely nem egyéb, mint egy kút (merítőakna), melynek kávája rendesen művészi faragványokkal van díszítve. Az aknában el nem férő víz a szűrőtestben foglal helyet. Sok helyen a gyűjtő- és a szűrőmedencze gömbszeletalakú és vert agyagból készül. A velenczei cziszterna tehát nem egyéb, mint kút, melyet mesterséges talajvíz táplál. A cziszternával való vízellátás költsége aránylag kevés tőkebefektetést szükségei s hozzá még a fentartás költsége is jelentéktelen; üzemköltség pedig természetesen nincsen. A köralakú nyitott itatócziszternák tipusa a Dinári Alpokban van elterjedve melyeknek építő költségére a következő táblázat szolgáltat adatokat: Átmérő Ürfogat Költség méterben köbméterben koronában 8 214 10.700 10 313 15.650 12 431 21.550 14 568 28.400 15 673 32.150 16 723 36.150 Természetesen az egységárak vidékenkint változnak. Költségvetések tervezésekor az is számításba veendő, hogy az építkezéshez a vizet rendesen nagyobb távolságról kell szállítani, de lehet segíteni ideiglenes,