Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam

130 Megkiílönböztetendők itt is a cziszternák és a marhaitató medenczék. A cziszternák be vannak boltozva, az itatok pedig nyitott medenczék ; szláv, bosnyák és török nyelven «Ctrnja» (csatorna) elnevezés alatt ismeretesek. Ez országokban a forrásoknak 75%-a nyáron kiapad (július, augusztus és szeptember), a patakok medre kiszárad, mert a hegyek vízeresztő repedezett mészkősziklákból valók. A nyári hónapokban, ha esik is, a csapadék elpárolog, mert nagy forróság van. A cziszternák egy része ősrégi. A berendezések veleje az, hogy a csapadékvizet száraz időszak számára medenczékben tározzák. A csapadék mennyisége a tavaszi hónapok alatt átlag 400 mm. ; belőle tározzák tehát a száraz időszakra a vizet. Ezek a boszniai cziszternák sem egyebek mint földalatti víztartó medenczék, melyeknek csak időszakos táplálásuk van, de a 2—5 mm. csapadékot, mely itt is nyomtalanul eltiinik, nem fogják föl. Miután a cziszternák Boszniában elégtelen számúak és nem megfelelő méretűek, augusztusban már rendszerint kifogy belőlük a víz s ilyenkor teherhordó állatokkal szállítják a forrás vizét 20—30 km. távolságban kis hordókban. Egy ló teherhordó képessége 100—130 kg. Boszniában apró hegyi lovakat, Dalmácziában szamarakat alkalmaznak erre a czélra. Törvényjavaslat fog készülni arra, hogy a középületek építésére csak abban az esetben adatik engedély, lia a megfelelő méretű cziszternákkal látják el őket. A hiányok pótlására tervezett cziszternák költsége előreláthatólag 5 millió koronát fog szükségeim s ez összeget törvényhozó úton fogják biztosítni. Három mérnököt küldöttek ki, kiknek kizárólagos föladatuk a meglevő eziszternákat összeírni, törzskönyvezni, a szükségletekre terveket és költségvetést készíteni és pedig mind a magán, mind a nyilvános cziszternákra vonatkozóan. A nyilvános eziszternákat államköltségen létesítik, de az érdekeltség terméskővel és természetbeni munkával vesz részt az építésben. A házi cziszterna ürfogata 2—5—30—40 köbméter, utóbbiak vendéglőknél, iskoláknál, szóval nagyobb vízfogyasztó középületeknél találhatók, de az állami közutak mentén egész sorozata található a nyilvános cziszternáknak. Ma még a magánházaknak legfeljebb csak 10%-a van cziszternával ellátva s így a lakosság 90%-a, a nyilvános cziszternákra van utalva. Ljubinje (Herczegovina) községben a közönség kizárólag cziszterna vízből él és majdnem minden házban van cziszterna (180—200 darab). Kiváló gondot fordít a boszniai országos kormány arra, hogy közutak mentén, kaszárnyákban, erődítésekben és csendőrlaktanyákban megfelelő cziszternák legyenek. Bilek községben szintén rendkívül sok berendezés van, de pl. Ujbileken szivattyútelep van vízvezetékkel kapcsolatosan a katonaság számára A nyilvános cziszternák ürfogata rendszerint 50 köbméter, mert minél kisebbek, aránylag annál költségesebbek. Egy köbméter tározott víz elhelyezésére szolgáló cziszterna-berendezés építő költsége átlag 80 K, itatóknál pedig 40 K. Nagy cziszternák ürfogata a 300 köbmétert is meghaladja, mint pl. Bileken a jubileumi cziszterna, de Herczegovinában 150 köbméternél nagyobbat azért nem építenek, mert gyakori a földrengés, a mi a nagyobb létesítmények falait könnyebben szétrepeszti és belőle kimondhatatlan zavarok keletkeznek; egyébként több kisebb cziszternához könnyebb a hozzáférhetés és kevesebb a vízpazarlás.