Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam

128 állami cziszterna; de minden háznak van külön is berendezése, némelyiknek 2—3 is. A cziszternák berendezésének egyik újabb módjául ismertetjük Horowitz József zárai műszaki tanácsos cziszternarendszerét, mely a következő részekből áll : 1. mesterséges vagy természetes, de védett vízfelfogó (vízgyűjtő) terület; 2. előszűrő akna (durva törtkővel megtöltve); 3. fedett víztartómedencze, szelelőaknával ; 4. finom szűrő (homok és kavicscsal megtöltve); 5. merítőakna (kút); 6. kövezett előtér. Horowitz véleménye szerint szivattyús kutat nem czélszerű a víz mentéséhez használni, mert a szivattyú könnyen tönkremegy és nem eléggé szellőzteti a vizet, már pedig az állott vizet csakis a levegő oxigénje javítja és a vedres merítéskor az akna nyitott és a víz sok levegővel érintkezhetik, miáltal oxigént nyel el. Szerinte czélszerű a cziszternákat kettős elrendezéssel készíteni (t. i. egy hosszanti faltól jobbra-balra minden alkotórészből legyen egy-egy, mert a míg az egyik tisztítás, vagy esetleg javítás alatt van, addig a másik használható). A tisztítás úgy történik, hogy megmossák a szűrőtestet. Az egészségügyi hatóság megszabja, hogy évenként kétszer-háromszor történjék a tisztítás, de legt'elebb egyszer szokták és pedig őszszel. Ezen óvóintézkedéseket megczáfolni látszanak a velenczei és az ezen mintára Dalmácziában is épített cziszternák, melyeknek szűrőtestét sohasem tisztítják, mégis évszázadokon keresztül élvezhető vizet szolgáltatnak, bár a vízgyűjtő terület a házak teteje és a kövezett udvarok, utczák és terek felszíne. Horowitz előadása szerint a vízszín a cziszternában legfelebb a természetes talaj felszínéig érhet, mely a boltozat vállkövének szintje és e helyen túlfolyó iktatandó be. E helyen felemlítem még, hogy Dalmácziában öntöző berendezés csak 400 hektár van, lecsapolás 2300 hektár és semmi alagcsövezós. Dalmácziában is azt tartják szem előtt, hogy ha csak lehet, a lecsapolt területeket öntözésre is be kell rendezni. Tervbe van véve a Blato-Polje lecsapolása 750.000 К költséggel 2'2 km. hosszú alagúttal egyik zárt völgyből a másikba, melynek kivitele már három év óta folyamatban van, továbbá a vranai lecsapolás, melynek költsége 720.000 K, azután az Imosczi-Polje lecsapolása, melyJből öntözendő 1620, lecsapolandó 1980 hektár. A munkálatokat rendszerint házikezelésben hajtják végre és 10.000 koronáig a kulturmérnökség saját hatáskörében intézkedhetik. De 10 ezer koronán felüli munkához az osztrák földmívelésiigyi miniszter engedélye kérendő ki. * E kitérés után a boszniai és herczegovinai cziszternákat az alábbiakban ismertetem : Cziszternák vannak Boszniában, Glamócz, Livnó, Zupanjacz, Pefronacz, Sanskimost, Bihacz, Czazin, Jajcze, Bugajno és Prozor kerületekben és pedig a legtöbb a glamóczi és zupanjai kerületekben; Herczegovinában pedig mind a kilencz kerületben több száz van és a házi cziszternákat is számítva, mindkét oszágban több ezer látható belőlük.