Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam

121 60i)0 К; jelenleg 3—4—5 ezer К; de kitűnő minőségű földért 10 ezer koronát is adnak hektáronként. Értékemelkedés tehát hektáronként előreláthatólag 2 ezer korona lesz, a mi átlag 30 millió koronának felel meg ; levonva ebből a 15 milliónyi beruházást, végeredményben 15 millió К értékemelkedés remélhető. Ezértékemelkedés a magánbirtokosoké lesz, de az érdekeltségek társulattá fognak alakulni 30 éves •törlesztésre és vállalják a fentartás költségeit ; az állam feladata, hogy a beruházás költségeit viselje a munkálatok előrehaladásával fokozatosan. Végeredményben az érdekeltség hozzájárulása 50°/

0-ot fog kitenni. Ezekből látható, hogy milyen mesés jövő nyílik a talajjavítások terén Boszniában ós Herczegovinában. A Mlade folyó szabályozása lecsapolással és öntözéssel kapcsolatosan, 2800 hektár területen 820.000 К költséggel végre van hajtva, ebből Dalmáczia fedezett 120 ezer K-t, a többit Bosznia. Hektáronkint a költség kereken 300 К volt. Jelenleg az egész ártér gazdasági művelés alatt álló biztosan termő terület. A túlságba vitt lecsapolással azonban károkat is okoztak, mit öntöző berendezésekkel ellensúlyoztak. Főtermék a kukoricza, hektáronkint 20 métermázsa, de a kalászosok és takarmánynövények is szépen díszlenek (Herczegovina vitinai osztálymérnökség.) Tervbe vették azt is, hogy a lecsapolt területeket sankolásra rendezik be, mert a boszniai iszapréteg rendkívül termékeny. (Mint a Nilus iszapja.) A dohány ültetvényeket öntözni Herczegovinában nem szabad, mert bár mennyiségben a termés emelkedik, de minőségben annyira csökken, hogy végeredményben kárral jár, mert elveszti rendkívül finom jellegét. (Afrikában a franczia gyarmatokban a dohány öntözése kedvező eredményre vezetett.) A legkiválóbb dohány terem Herczegovinában (a bosnyák dohány már nem oly finom) Trebinje, Ljubuski kerületekben és pedig Drinovcze község vidékén, mely vidék Bekija elnevezés alatt ismeretes. Nem a poljékon (medenczékben) hanem a dombokon, a domblejtőkön és a dolinákban terem a hires herczegovinai dohány. A dohány minősége vidékenként változik úgy, a mint nálunk a szőlőé és sok más terményé. Boszniai-Gradiska város környékén a Száva folyó jobbpartján ármentesítő és belvízlevezető munkálatokat végeztek szivattyúteleppel kapcsolatosan. Az árterület 30.000 hektár. Költség 1,500.000 K; egy hektárra esik 50 К befektetés, mely összeget részben az állam fedezett, részben az érdekeltség, mely vízitársulattá alakult. Gradiska város rakodó parttal van ellátva és egy árvízmegosztó mederrel, mert a védőgátakkal megszükítették a főmedret. A város szigeten fekszik. A rakodópart költsége 1/

i millió korona volt. A Sana és Ribnik vízfolyásokat a famztatás czéljából partbiztosításokkal és terelőművekkel szabályozták. E műveletet 15 év alatt hajtotta végre az ottani erdővállalat s a költségekhez az állam nem járult hozzá. A gerebek kellő helyeken vannak beiktatva. Az úsztató vízfolyás hossza mintegy 70 km., a műépítmények terméskőből és fából vannak szerkesztve. A boszniai kulturmérnökség szervezete. A szerajevói országos kultúrmérnöki hivatal személyzete : vezető kulturfőmérnök 1; főnökhelyettes mérnök 2; beosztott mérnök 7; műszaki segéd 1, a ki a rajzoló-irodát vezeti s képzettsége ipariskola; vízmester mint rajzoló 1; rajzoló