Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam
114 Adriai tengerbe. К Polje egy része (1300 hektár) már le van csapolva 370.000 К költséggel. A hegy tövében mindkét oldalon övcsatornát készítettek, hogy felfogja a hegyekből jövő vizeket, melyeknek befogadója három sziklahasadék (Ponor, barlang) s e hasadékok száját kitisztították. E nagy területnek — mint általában a Poljéknak esése nem lévén, az árkoknak, csatornáknak l'5°/ 0 0 mesterséges esést adtak. A terület az állam tulajdona s az «gyes parczellákat, melyeknek terjedelme 0-8 hektár, bérbe adják; a bérlet tartama 5 év. A legmagasabb vonalakon öntöző árkokat készítettek, de a lecsapoló árkokkal is lehet öntözni. Minden parczella egyik oldalán van öntöző, másik oldaláu lecsapoló árok s az egyes parczellákat még külön alagcsövekkel vagy földalatti terméskő csatornákkal csapolják le. A talaj tőzeges. A lecsapoló árkok az övárokba torkollanak ; az előbbiek mélysége 100 m. A területet kaszálják; tavaszszal május közepéig és őszszel kaszálás után legeltetik és a legeltetésre kiváló gondot fordítanak. Az öntöző árkok töltéseiben betoncsövekből csapózárral ellátott tápláló zsilipek vannak beépítve. Egy-egy öntöző parczella 40 m. széles és 200 m. hosszú. Megfelelő közlekedő utakról gondoskodtak. A fentartás költségeit ebben az esetben az államkincstár fedezi. Ilyen vízszintes területek (Polje, Blato) nagy számban vannak Boszniában. Nagyobb műtárgyak terméskőből, fából és vasból valók, egyik akvadukt szerkezete pl. teljesen vas és pedig az oldalak 14)0 m. magas szögecselt vasgerenda tartók, szögvasakkal merevítve, a kereszttartók között a fenék hullámvasból készült és alul-fölül T-vasakból szélrácscsal ellátottak, a homlokfalak pedig terméskőből valók. Nyíláshosszúság 7\5 m. Készülnek akvaduktok egy darab vaslemezből is, teknőalakú keresztmetszettel szögvasakkal merevítve, szélrácscsal, 15 m. szélességgel, 0'65 m. magassággal. Boszniában a lecsapolásokra szolgáló barlangnyílásokat körtöltésekkel védik az eliszapolódás és eldugulás ellen, mert a legtöbb fensík vízbefogadója barlang. Ujabban ide zsilipes vasrostélyokat építenek. A vizi- és talajjavító munkálatokat a következő müvek ismertetik: « Wasserbauten in Bosnien und Herzegovina. I. Theil : Meliorationsarbeiten und Cisternen in Karstgebiete. Dargestellt von Philipp Ballif, Wien». Adolf Holzhausen, továbbá «Bericht über die Verwaltung von Bosnien und Herzegovina». Kiadja a es. és kir. közös pénzügyminisztérium. Magyar nyelven is megjelent, mert a delegáczió magyar képviselő tagjai is megkapják évenként és 1ÍI06. évtől kezdve minden évfolyamban ismertetve vannak a vízszabályozó, talajjavító és vízellátó munkálatok a költségekkel együtt. Boszniában arra a tapasztalatra jöttek, hogy a lecsapolás egy magában szinte több kárt okoz, mint hasznot, miért is újabban öntözéssel kapcsolatosan terveznek minden lecsapolást. Először természetesen a lecsapolást foganatosítják és azután az öntöző berendezést. A Gacko Polje ilyen módon van berendezve Herczegovinában és miután a tápláló patak, Musicza, nyáron kiapad, völgy zárógátat készítettek, hogy a kellő mennyiségű vizet tározzák és mindig rendelkezésre álljon. E völgyzárógát Klinje, Gackó és Avtonácz községek közelében van Herczegovinában, (1. az 1. rajzlapot) közel a montenegrói határszélhez; vízbefogadó képessége 1,700.000 köbméter, építő költsége 670.000 K; ez aránylag azért oly kevés, mert
