Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam
112 A szívócsövek hossza maximumban 200 m, átmétőjük 4—5 cm. Egy gyűjtő rendszerbe foglalnak átlag 8 hektár területet 16 cm. gyűjtőcsőátmérő mellett. Modricziban terveztek állami mintagazdaságot, hol 320 hektár alagcsövezés lesz, hektáronként 900 К költséggel; tehát meglehetősen nagy költséggel. A föld forgalmi értéke itt hektáronként 10СЮ K, de az alagcsövezendő talaj ez idő szerint teljesen hasznavehetetlen. Befogadóul nyilt árkot, vagy negativ ártézi kutat használnak ott, a hol az altalaj átbocsátó (víznyelő). Több gyűjtőcsővonal egyesülésénél 3—4 m. mély aknát terveztek. Csőtorkolatul vascsöveket alkalmaznak csapózárral, melynek metszése nem a befogadó árok rézsútja szerint, hanem ellenkezően hajlik, sarokfogóval és rugóval ellátva, hogy a béka stb. be ne mehessen a csőbe. Ezzel a csapózárral időnként szabátyozzák a vizet vagyis szükség esetén visszatartják. Dróthálót vagy rostélyt a csőtorkolatnál nem alkalmaznak. Az alagcső kiszájazása 30—40'cm-rel magasabb a befogadó vízfolyás rendes vízállásánál. Az alagcsövezés fő feladata — szerintük — nem a víz levezetése, hanem a talaj szellőztetése és porhanyítása. Az egyes alagc^ődarabok hossza 33 cm. A kivitel alkalmával a kitűzéseket mérnök végzi, de rendelkeznek munkavezető vízmesterekkel is és hozatnak gyakorlott előmunkásokat is. Epület-alagcsövezések nincsenek. Nedves helyeken czölöpökre építik a házakat. Az alagcsövezés Boszniában eddig azért nem fejlődött, mert megfelelő befogadók nincsenek, ilyeneket még tervezni és létesíteni kell. Általában a Száva folyó mentén vannak alagcsövezendő területek, de itt a Száva magas vízállása miatt a vízlevezetés nehézségbe ütközik. Esésviszonyok : szívócsöveknél 3% 0 átlagban, gyűjtőcsöveknél az esést úgy állapítják meg, hogy a csövekben folyó víz sebessége ne legyen nagyobb 0'2—200 m-nél és maximumban 100°/ 0 0-nál. Túlnagy eséskor lépcsőket terveznek vagy zeg-zúgos iránynyal csökkentik az esést. Rétöntözés. Rendszerint árasztó rendszert alkalmaznak, mert bóra esetén az elárasztott területekről az erős szél nem hordhatja el ahumust. A bóra főképen tavaszszal fúj, de ősszel is; 3—4 napig tart és rendesen a harmadik napon a legerősebb. Bóramentes vidékeken csörgedeztető rendszert alkalmaznak. Elárasztó rendszert sankolással kapcsolatosan, csendes folyású árasztó vízzel terveznek. A csörgedeztető árkok hossza legfelebb 150 m., egymástól való távolságuk 10—50 m. A vízhozzávezetés az állam költségén történik, a belső berendezés költségeit pedig az érdekeltek viselik. Egy adott esetben 70.000 К volt a berendezés költsége, melyből az érdekeltség 8000 koronát fedezett. Az öntözendő terület 163 hektár volt, Mosztártól 24 km. távolban Ruzove-Trupoljén a főcsatorna hossza 6 km. A csörgedeztető árkokból terméskövekkel szorítják ki a vizet. A műtárgyakat rendszerint terméskőből és vasból készítik. Lecsapolásról, illetve a csurgalék víz elvezetéséről sok helyen nem kell gondoskodni, mert kevés az öntöző víz és nagyon drága s azért úgy szólván minden csepp vizet felhasználnak, mint a bolgár kertészek. Rendszerint éjszaka öntöznek, valamint reggel és este, mert nappal nagy lévén a forróság, a hideg víz káros a növényzetre. A főcsatornát terméskőfalazattal burkolják. Vízszükséglet hektáronként 1 liter másodperczenkint, a vízelborítás mértéke
