Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

1. füzet - II. Schaffer Antal: Jelentés az 1902-3. évi bajai jégrobbantó munkálatokról

rendkívül költséges volna oly nagy számú víztárolónak az építése is, hogy segítségükkel a hajózásra szükséges vízmélységet előállíthassuk. Legjobb példa reá a Begacsatorna, melyben 3-6 m

3 másodpercznyi vízemésztéssel csatornázás esetén 2 méter állandó vízmélységet vagyunk képesek elérni, míg csatornázás nélkül az 1905. évben, mint ezt megelőzően kimutattuk, 850 millió köbmétert kellene a tárolókból pótolnunk. Többé-kevésbbé így van ez valamennyi mellékfolyóinkon is, a mi hajózhatóvá tételüknek költségeit annyira megnöveli, hogy teljesen le kellene mondanunk róla. A víztárolók kérdése Magyarországra nézve rendkívül fontos, azonban megoldása az ide vonatkozó tanulmányok alapján csakis új öntözések elterjedése és a vízerők kihasználása szempontjából válik lehetővé. A folyók medrének szabályozása már vízlevezetés szempontjából is fontos lévén, végrehajtása a mellékfolyókon jóformán be van fejezve és a mi még hiányzik, az a csatornázással vagyis a hajózhatóvá tétellel egy időben fog megtörténni. Jelentés az 1902—3. évi bajai jégrobbantó munkálatokról. (12 képpel.) Irta : Schu/fcr Antal. Az 1902. év végén szokatlanul korán beállt kemény tél következtében a Dunán alacsony vízállással tömegesen és gyorsan keletkezett a jég, mely azonban deczember elején minden káros következmény nélkül lezajlott. Az időközben bekövetkezett enyhe időjárással egybekötött nagyobb mértékű olvadás okozta áradás a Gerjen és Baja közötti Dunaszakasznak jégpánczélját felemelte, de a tábláknak szabad lefolyása nem lévén, több helyen sűrűn összeverődtek és hatalmas jégtorlaszokat alkottak. Mivel e jégdugulások veszélyes voltáról az Orsz. Vízépítési Igazgatóság meggyőződött, felhívott, hogy a budapesti 7-ik utász-zászlóalj parancsnokától kirendelt tisztekkel érintkezésbe lépve, közreműködésükkel a Baja város fölötti koppányi és csanádi átvágásban kialakult és a parti birtokokat veszélyeztető jégtorlódások elrobbantását kíséreljem meg. Ezért Рокоту Ferencz utász-századossal, Boguezlavszlcy Nándor főhadnagygyal Szurány Gyula kir. mérnökkel, — ki azonban későbbi rendeletre 1903. január 4-én a Vág folyóban végrehajtandó jégrobbantások végett Komáromba utazott; — továbbá két altiszttel, négy utászszal, egy bányafelvigyázóval és négy dinamitkezelővel, 1902. deczember hó 28-án teljes felszereléssel Bajára utaztam, hogy a jégrobbantó-munkálatokat foganatosítsuk. Tekintve a munka nagy terjedelmét és rövid időn belül való végrehajtásának szükségességét, a jégpánczél keresztszelvényeinek és a jellemzőbb robbantóeredményeknek fényképi felvételére Jausz Lajos mérnököt osztották még be a bizottsághoz, melyhez a budapesti m. kir. folyammérnöki hivatal részéről a jégrobbantó-munkálatok gyakorlati elsajátítása végett Szabó Nándor kir. mérnök is csatlakozott. A munkálathoz jégvágó ós csáklyás csapatot szerveztem.