Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - II. Sajó Elemér: Adatok a Ferenczcsatornáról

loi E szerint tehát a Ferencz-csatornahálózat értéke lecsapolás szempontjából : a befogadó értéke -„_ ... ... ... ... 5,600.000 K, a fentartás és kezelés értéke ... 2,500.000 « 8,100.000 K, kereken 8 millió korona. A Ferencz-csatorna tényleges, abszolút haszna belvízlevezetés szempontjából természetesen sokkal nagyobb. A lecsapolt területek értéke jelenleg hektáronként 2500—

320Э K, azelőtt pedig 600 se volt. Azt az értékemelkedést, mely a lecsapolás következtében állt elő, hektáronként csak 400 K-val számítva, az 143.000 hektárra 57 millió korona haszon adódik ki. Ezért tehát a fenti 8 millió korona csak az a viszonylagos érték, a menynyibe jelenleg egy a Ferencz-csatornával egyenlő értékű lecsapoló főcsatorna kerülne. b) Öntözés. Jelenleg a részvénytársaságnak a Ferencz-csatornán másodperczenként 7 m

3, a Ferencz József-csatornán pedig 4 m

3, összesen 11 m

3 víz áll rendelkezésére vízhasználati czélokra. Tényleg azonban ennek a rendelkezésre álló vízmennyiségnek nem is egészen felét, 5-30 m

3-t képes csak a társaság eladni. Ebből az eladott 5300 liter vízből öntözésekre csak a következő mennyiség jut: rizstelepekre a Ferencz József-csatorna mellett ... 1973 1. mp. kerti öntözésekre ... ... ... 189 « « összesen ... 2162 1. mp. A társulat az új vízdíjszabása értelmében rizstelepekre a Ferencz Józsefcsatorna mentén levő 1 1. vizet évenként 20 K-ért, kerti öntözésre (zöldségtermeléshez) pedig 30 K-ért ad el és így az eladott vízmennyiség értéke: 1973 1. rizstelepre à 20 К ... ... ... 39.460 К, 189 1. kerti öntözésre à 30 К ... ... ... 5.670 « összesen ... 45.130 К. Megjegyzendő, hogy a társulat tényleg nem kapja meg évenként ezt az összeget, mivel a 8 millió korona állami hozzájárulás fejében a kincstári birtokokon létesített rizstelepekre az 1973 1.-t ingyen tartozik átengedni. Ez persze csak elszámoló módozat, mely a fenti értéken nem változtat. Szorosan véve ugyan nem tartozik ide, de egyszerűség kedvéért ezen a helyen veszszük számba még a következő kisebb vízhasználatok értékét is: 15 ipartelepre 60 1. víz à 30 К ... ... ... 1823 К, kenderáztató czélokra 182 1. à 30 К ... ... 5467 « összesen ... 7290 К. Ezt а 45.130 К öntöző értékhez h izzáadva, látjuk, hogy az öntözés és a kisebb vízhasználatok hozadéka évenként kereken 53.000 K, mely összeg 4%-al tőkesítve 1 millió 300 ezer korona értéknek felel meg. Ha a társulat az összes rendelkezésre álló vizét, 11.000 litert à 20 К értékesíthetné, évi bevétele belőle 220.000 К lenne, a mi már 5

1

2 millió korona tőkeértéknek felelne meg. De a jelenlegi gazdasági viszonyok közt, mikor a föld Magyarországon még elég lővén van a népesség számához képest és mikor a széna értéke csak 4—5 К körül változik, az öntözés általában véve még csak kevéssé, vagy egyáltalában nem gazdaságos. Sok helyen még a teljesen