Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - II. Sajó Elemér: Adatok a Ferenczcsatornáról

98 fizette a beruházás költségét. E 8 millió koronának és az 50-es évi kincstári beruházásoknak (mintegy 2V

2 millió korona) tekintetbevételével a szorosan vett Ferencz-csatornára fordított beruházás összegei mintegy 17—18 millió koronára tehetők. Hogy a száz év alatt megváltozott pénzértéknek megfelelően összetett VIII. böge. 3—6. rajz. A Ferencz-csatorna keresztmetszetei. 3. A tápláló és ó-csatorna keresztmetszete. 4—

в.. A kis-sztapár-ujvidéki csatorna keresztmetszetei. különböző fajsúlyú összegekből nyert ez a végeredmény nem lehet távol a valóságtól, igazolja az alábbi számítás. A jelenlegi egységárakkal ilyen kedvező térszíni viszonyok közt épülő hasonló méretű új csatorna épitőköltsége km-kint mintegy 150—200.000 K-ra becsülhető, a mi 117 km. hosszra 18—23 millió koronát adna. Ezért az alábbiakban — a jövedelmezőség számításakor — a szorosan vett Ferencz-csatorna beruházásának tőkéjét 20 millió koronának veszszük fel. A csatorna forgalma. Díjak és illetékek. Tarifarendszer. A mult század első felében a Ferencz-csatornán jelentékeny átmenőforgalom volt a Tiszáról a Dunára. A gőzhajózás fejlődésével azonban az átmenőforgalom fokozatosan megszűnt. Ugyanis a gőzhajóvállalatok az alsó Tiszáról Budapest felé irányúló forgalmat jelenleg már 4—5000 tonnás hajóvonatokkal, 5 — 6 uszálylyal és 800—1000 lóerős nagy gőzösökkel bonyolítják le. Ilyen nagy rakományú hajóvonatoknak a tonnakilométerenkénti vontató költsége 0'15—0'20 fillérre is alászáll, (időnként kedvezőtlen körülmények közt 0'3—0'4 fillérért tényleg szállítanak is, hogy hajóparkjukat foglalkoztassák), míg a csatornán csupán a gőzvontatás önköltsége 0"4—0'5 fillér körül van, a mihez még hozzájárul a hajózóvám (péage) is, bár ez az átmenő forgalomban nagyon mérsékelt. így a Tiszától a Dunáig való csatornahajózás díja (péage, hajózó és vontató díj együttvéve): gabonára .. ... ... ... 1 '2 fillér tkm-énként szénre ... 0-9 « « kőre ... ... ... ... -- 0'6 « «