Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

75 mi által nagyon sok hordalék jut a mederbe és feliszapolódik, továbbá a tavak lecsapolását és a zúgók hiányos szerkezetét. Czélszerűtlennek tartja az átvágások és töltések építését, hanem azt ajánlja, hogy az árvizeket a hegyek között tározzák és ebből a czélból a Hobohmféle ármentesítő árkokkal teendő kísérlet, a völgyben pedig szerinte csak helyi szabályozások végezendők és a zúgók átalakítandók. A zúgók fenéknyílásokkal legyenek ellátva, a meder-fenékesós szabályozása czéljából azonkívül külön csatornákban árvízzsilipek épüljenek. A munkálatok a vízszabályozó érdekeltségekkel végezendők, hatósági felügyelet mellett, állami és tartományi segélyekkel. Hobohm alapelvei az árvizek megszüntetésére. Hobohm alapelvei következőkben foglalhatók össze: 1. Törekedni kell, hogy a folyók árvízszínét lesülyeszszük, a kisvízszínt pedig a víznek a hegyekben való tározásával emeljük. 2. A folyó medrét csak akkor kell megrövidíteni és a zúgókat lehelyezni, ha már rendes vízállások idején is a magas talajvíz miatt elmocsárodás észlelhető. 3. Morvaországban a mederbeli víz egy részének elvonása czéljából vízszintes, vagy csekély esésű párhuzamos csatornák építése szükséges. Hobohm szerint a hegyoldalokon tehát párhúzamos csatornák építendők, melyek a vízfolyások és patakok vizét közvetetlenül felfogják. E víz egy része azután a hegyoldalokon szétterül, részint beszivárog, részint pedig többrendbeli akadályon át jut további lefolyásra. A csatornák torkolatainál u. n. szabályozó tartányok létesítendők, a hegy és domboldalok befásítandók, a patak-völgyekben zárógátak egész sorozata építendő, a régebbi tavak ismét előállítandók, végre a fővölgyben a hegyoldalak végződésénél vízelvonó csatornák építendők, melyeknek torkolatánál főszabályozó inedenczék létesítendők. A es. kir. földmívelésügyi minisztérium alakította Morva-szabályozó bizottság jelentése. A bizottság mind a Podhagsz/cy javaslatát, mind Hobohm fentebb ismertetett alapelveit tárgyalás alá vette és jelentését 1878. évben elkészítette. A bizottság a következő kérdéseket tűzte maga elé: 1. Szükséges-e a Morvaszabályozás és mely okokból? 2. Mily műszaki álláspont foglalandó el a szabályozás czéljának elérése szempontjából ? 3. Mily czélok követendők e szabályozáskor? 4. Mily arányban állanak a szabályozás költségei az elérendő haszonhoz ? 5. Mely adminisztrátiv eljárások követendők e szabályozó munkálatkor ? ad 1. A bizottság a Morva szabályozását az árvizek megszüntetése czéljából szükségesnek tartja, mert sokszor oly időkben állanak elő, mikor az árterületre nem hatnak termékenyítőleg, sőt a földek megművelését akadályozzák, a termést károsítják, vagy egészen megsemmisítik, a visszamaradó kiöntések pedig egészségügyi szempontból károsak s az elöntött területeken való köziekedóst is akadályozzák. 6*