Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

6. füzet - V. Apró közlemények

•202 Az erőmütelep Fiume, esetleg Trieszt városokat, valamint a tengerparti fürdőtelepeket látná el villamos energiával, a megmaradó energiát pedig nagyszabású új iparfelepek hasznosítanák. A mi a vizimű kivihetőségét illeti, fölmerülhet itt az a gondolat, hogy a mészsziklában való vízvezetés a szikla vízeresztő, barlangos voltánál fogva nehézségbe ütközik. Azonban a szikla vízállóságát portland-trassz-czement keverékből készült habarcscsal kellőképen biztosítani lehet, a barlangokban s nagyobb üregek oldalán esetleg nyilt csatornát lehet készíteni úgy, hogy a megoldás nem ütközik nehézségbe. A hosszú alagút megépítését számos lejáró akna fogja megkönnyíteni. Ezeket az aknákat a dolinákban mélyítenék le s az alagút nyomvonalával lehetőleg a mély dolinákat keresik föl. Sok nehézséget fog okozni a mű kivitelekor az építőanyagok megszerzése és a munkahelyre való szállítása, mert az egész műcsatorna lakatlan, elhagyott, sziklás vidéken vezet át, melyen a közlekedés felette bajos. Az építéshez szükséges vizet legnagyobb részben a Gacska fogja szolgáltatni s a tervezett vízvezeték tetemes összeggel szerepel a költségvetésben. Az építőanyagok jórészét görgő pályákon, drótkötélpályákon, ló- és emberháton kell szállítani a közlekedő útaktól a munkahelyre. Az erőtelep viziművi részének költsége az első építőfokozatban mintegy 9 millió koronára, a gépi berendezés a távolsági vezetékkel együtt 6 millió koronára, vagyis az egész költség mintegy 15 millió koronára van előirányozva. E 15 millió korona befektetéssel 20,000 lóérő állítható elő, vagyis 1 lóerőre 750 korona befektetetés esik. A második építőfokozat még 5 millió befektetést kíván s ekkor 1 lóerőre csak 500 korona befektetés fog jutni. Az első építőfok azért drágább, mert nagy részét már a második építőfokozat kívánalmai szerint kell kiépíteni. A művet eleinte az Adriatique Électricité czímü franczia társaság akarta megépíteni s ő is kapta meg reá az építő engedélyt. Ujabbaa а magyar tőke vállalkozott a mű kivitelére s a Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára, valamint a Ganz és Társa részvénytársaság viszi dűlőre a dolgot. Ha a vízerőtelep kiépül, lesz alkalmunk még részletesen foglalkozni vele. Bogdánfy Ödön. 4. A német-osztrák magyar belhajózó szövetség berlini ülésével kapcsolatos kirándulások. A német-osztrák-magyar belhajózó szövetség f. évi szeptember hó 10—21. napjain tartotta meg Berlinben IX-ik szövetségi ülését, melyre a földmívelésügyi m. k. minisztérium Józsa László min. tanácsost, a dunai osztály vezetőjét ; Udránszky József min. oszt.-tanácsost, Maurer Gyula kir. főmérnököt, Sajó Elemér kir. mérnököt küldte ki, ezenkívül az üléseken a külföldi tanulmányútra kiküldött Steingaszner Imre műszaki tanácsos és Dieter János kir. s.-mérnök is résztvettek. A szövetségi ülés lefolyását a szaklapok már részletesen ismertették, egyes tárgyait ma jd külön fogjuk a Vízügyi Közleményekben ismertetni ; ez alkalommal csak az üléssel kapcsolatos igen érdekes kirándulásokról kívánok röviden beszámolni. Az első kirándulás a berlin-stettini nagy hajózó út munkálatait mutatta be. Vasúttal Xiederfinowba, innen kishajókon a Liepe melletti zsilipépítésekhez mentünk. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a szóban lévő munkálatok Németország egyik legrégibb víziútjának, a mintegy 100 km. hosszú havel—oderai útnak, a Finow csatornának, (mely már 1620-ban részben üzemben volt) 600 t.-ás hajók részére