Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

6. füzet - IV. Nagy Béla: Egyiptomi öntözések

178 nyugvó, 11 '5 m. magas pillérekkel elválasztott boltozott nyílásokból áll. A nyílások szélessége 5'0 m., száma 120 úgy, hogy a gát összes nyiltszélessége 600 m. (L. a 13. képet.) Az egyes nyílások közt 2*0 m. széles pillérek vannak; minden 10 nyílást pedig 4Ю m. széles pillér választ el. A boltozott pilléreken 6*0 m. széles útpálya vezet át. A 18. kép a gát balparti részét mutatja. A gát baloldali végéhez 16'0 m. széles csege csatlakozik. A gátnyílások kettős hornyolata közt két, 34) m. magas Ransomes és Bapier-féle görgőkkel ellátott, hengerelt vastábla mozgatható. A 19. kép eg}

r ilyen tábla elhelyezését mutatja. Ezek a barnaképű, turbános, izmos egyiptomi legények még ilyen munkához sem felejtik el Allaht segítségül hívni, bár nagy részét az emelődaru végzi. A gátfenékhez asszuáni gránitot, a pillérekhez a gebel-szilszilai régi kőbányákból termelt homokkövet használtak. A munkát John Aird és tsa mint vállalkozó 1906. deczemberében kezdte meg s a kész gátat 1909 febr. 9-én II. Abbasz Hilmi kedive jelenlétében ünnepélyesen átvették. A gát hivatása az Esznehtől északra elterülő u. n. Ramadi-Farszut medenczerendszernek a Nilus változó árvízállásától való függetlenítése. A gát zsiliptábláinak megfelelő lebocsátásával ugyanis lehetővé válik a Nilus kisebb árvizeinek oly mértékű duzzasztása, hogy a csatornákat és medenczéket a szükséges vörös vízzel elláthatják. A 105 km. hosszú Ramadi csatorna egyike Egyiptom legnagyobb árasztó csatornáinak; árvízemésztése a vízkivitelnél a másodperczenként 90 m

8-t is eléri. A Ramadi-Farszut összefüggő medencze-rendszer, melynek terjedelme 136.000 kat. hold, az utóbbi években sokat szenvedett a sarákitól. A Nilus balpartján elterülő Eszneh 15 ezer kereszténynek (kopt) központja, erejét és felvirágzását a közeli sivatagból termelt nitrátlerakódásnak köszönheti, a mely mint trágya az eddigi hiányos árasztást pótolja. A gát, bár egyelőre kizárólag az árasztó öntözést szolgálja, nincs kizárva, hogy tekintve az olcsó trágya közelségét, rövid időn belül az állandó öntözéseket vonja maga után. A gát összes kiviteli költsége kereken 25 millió koronára tehető. Ez volt a legújabb és előreláthatólag sokáig utolsó nagy áldozat, melyet az egyiptomi kormány a felsőegyiptomi árasztó öntözések czéljára hozott. Az árasztó csatornák és műtárgyak fentartásköltsége évenként és kat. holdanként 3-4 kor. A kézi erővel végzett földmunka m

3-re átlaga 34 fillér. Az utóbbi évek nagy beruházásai : az asszuáni, assziuti és esznehi gátak a régebben csekély munkabéreket jelentékenyen felemelték. Az előbb elmondottakból látjuk, hogy az egyiptomi árasztó öntözések újabban néhol elrontva, néhol meg tökéletesítve kiállották a 7000 éves próbát és tisztelettel kell meghajolnunk a régi egyiptomiak bölcsesége előtt, tudva, hogy ezt a rendszert is a hosszú élet és tartósság jegyében választották meg és fejlesztették ki, ép úgy, mint bámulatos középületeiket is az örök életnek szánták. Az árasztó öntözésekre vonatkozó tanulmányom befejezése előtt felmerül a kérdés, hogy vájjon az árasztó öntözés hazánkban kifejleszthető-e, vagy sem. Hiszen mi is őstermelő ország vagyunk, mint Egyiptom, az ipar nálunk is alárendelt szerepet játszik. Nekünk is van Alföldünk és van iszapos árvízben gazdag Tiszánk. A mi Alföldünk is küzd a szárazsággal és gabonatermésünk egyenesen az időjárás