Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - V. Apró közlemények

55 építési osztályának felügyelete alatt van. Ezenkívül több vízszabályozó társulatnak vannak külön, többnyire árvízi mérczéi s a vízrajzi osztály hidrológiai tanulmányok czéljából ez időszerint 20 kisebb vízfolyás vízállásait észlelteti. A vízmérczeállomások köziil 90 naponta telegrafál, 120 pedig árvízkor. A telegráfos jelentéseket a vízrajzi osztály naponta feldolgozza s vízjárási térképein közli. Legtöbb vízmérczénk az anyaország két főfolyóján : a Dunán és Tiszán van. A Dunának átlag minden 22'5 km.-nyi szakaszára esik egy vízmércze, a Tiszán 311 km.-re, a Dráván 61 km.-re, a Száván 120 km.-re. Csapadékmérő-állomásunk az anyaország területén 1423 van. Ezek közül 1366 állomás az országos meteorológiai intézet felügyelete alá tartozik; 57 állomást pedig hidrológiai tanulmányi czélokra az Országos Vízépítési Igazgatóság tart fenn. Ezenkívül a vízrajzi osztály még 13 önműködő csapadékrajzoló műszert észleltet. Az anyaország területének átlag minden 198 km

2-ére esik egy csapadékmérő állomás. Gillyén József. 7. Épülő hajózó-csegék. Az országos vízépítési igazgatóság fennállása óta 4 hajózó csege épült, u. nr.: az óbecsei csege a Ferenczcsatorna torkolatánál, a titeli és écskai csege duzzasztóművekkel kapcsolatban és a bökényi vasbetoncsegéző telej) a Körösön. Újabban öt hasonló műnek építése van folyamatban, u. m.: a Bega-csatornán 4, a soroksári Dunaág rendező munkálatainál 1. A Vízügyi Közlemények állandóan fognak hírt és képeket adni e kiváló fontosságú és érdekű munkálatok előhaladásáról. 8. Folyóink jégjárása az 1910/11. évek telén. Az 1910. évi november végi fokozatos lassú hősülyedés folyományaként deczember első napjaiban zajlottak meg először az északkeleti felföldi és az erdélyi folyóink felső folyásai : a Bodrog, felső Tisza, Szamos és Maros. Az idő azonban csakhamar enyhére fordult s a jég pár nap múlva minden folyónkról eltűnt. — Deczember végén meg az északi felföldön sülyedt a levegő hőmérséklete annyira a fagypont alá, hogy a Garam, Hernád és Bodrog felső folyásaikon megzajlottak ; de néhány napi zajlás után a f. évi január első napjaiban ismét felmelegedő idő miatt ezekről a folyókról is eltűnt a jég. Állandóbb jellegű volt a január közepe táján jelentkezett lehűlés, mely nyugatról terjedt felénk. Megzajlott a Duna, hozta az osztrák mellékfotyók jegét ; megzajlottak mellékfolyóink hegyvidéki szakaszai s a zajlás fokozatosan terjedt lefelé, úgy, hogy január 16-án a Száva kivételével összes folyóink zajlottak. A hőmérséklet január végéig a fagypont körül ingadozott s ehhez képest az egyes folyókon a zajlás hol megerősödött, hol megszűnt. Január 26-án köszöntött azután reánk az igazi tél. A zajlás általános lett; rövid pár nap alatt, február első napjaiban beállott a Tisza s összes mellékfolyói; megállott a jég a Duna felvidéki mellékfolyóin ; a Duna és Dráva egész szélességében zajlott ; csak a Száva volt jégtől mentes. A hőmérséklet február első harmadában tovább sülyedt (Krdélyben helyenként 10- 15 C°-al a normális alá) s a nagy hideg következtében még a Száva is megzajlott. A Duna jege február 10-én megállott Gombosnál és Orsovánál, a Száváé 11-én Mitroviczánál. Kisebb hőenielkedés következtében a Száva jege ugyan pár nap múlva elment, de a Dunán ós Dráván Gombostól, illetve a Drávatoroktól kezdve felfelé mind hosszabb