Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
6. füzet - I. Fekete Zsigmond: A Tisza folyó medrének középkeresztszelvényei
145: ségű darabokat rajzolunk fel. Az így nyert szelvényalak némileg el fog térni az előbb leírttól, de a fő méretekre nézve (a szelvénynek vízszín- és középszélessége, középmélysége, nedves kerülete, területe stb.) vele egyenlően pontos.* A vízrajzi osztály ezt az alakot is megszerkesztette, de a valóságos alakhoz közelebb állónak az első módon rajzolt és itt közzétett középszelvényt tekinti. Az 1842., 1891. és 1906—1909. évi felvételek eredményeit különböző színű vonalakkal eg3 ? közös tengelytől raktuk fel. с) Ä középszelvények főbb adatainak számítása. Hogy a meder-középszelvényeket könnyen lehessen előforduló feladatok megvizsgálásához ós megoldásához alkalmazni, minden szelvényrajzban megjelöltük az illető felvételnek megfelelő színben a fenéktől a partszínig tetszőleges vízállásnak megfelelő szelvényterületek * A németek a Rajna kisvízi átlagos középkeresztmetszetét a legnagyobb mélység vonalától jobbra és balra részarányos módon rajzolták meg. A 2. rajzon bemutatjuk a Rajna egy ilyen I átlagos kisvízi keresztmetszetét, mely Coblenztöl a hollandiai határig 'érvényes és 2700 keresztmetszet átlagából van megszerkesztve. A keresztmetszet csak a kölni 1'50 m. magas vízállásnak megfelelő kisvízszín alatti átlagos medret mutatja, míg a Tisza átlagos szelvényei az egész mederre kiterjednek. Összehasonlításul a 3. rajzon bemutatjuk a Tiszi záhony-dombrádi szakaszának átlagos kisvízi középkeresztmetszetét 55 szelvény adatából részarányos módon megszerkesztve. A két rajz mértéke ugyanaz, hogy az összehasonlítás megtehető legyen. Látható, hogy mindkét metszet többé-kevésbbé háromszög alakú ; de míg a Tisza medre mély és aránylag keskeny, a Rajnáé széles és lapos. A vízrajzi osztály a közézkeresztszelvénymegállapításával egyébként megelőzte a németeket, bár a munkálat később lát napvilágot. A szerkesztő.
