Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

6. füzet - I. Fekete Zsigmond: A Tisza folyó medrének középkeresztszelvényei

142 Utóbbi két évben a keresztszelvények felvételét s a helyszínrajzok, hullámtéren elhelyezett alappontok stb. reambulálását egyszerre hajtották végre ; Szolnoktól lefelé azonban a reambulálás 1910., 1911. évekre maradt. Összehasonlításokra és több fontos vízműtani következtetésre és víztömegszámításokra stb. a középszelvények kiválóan alkalmasak, azért a vízrajzi osztály a fentebb említett mindenik felvételből megállapította a meder középkeresztszelvényeit a folyó összes vízmérczei között Újlaktól a torkolatig; azonban az adatokat úgy szedte össze és a számokat úgy állította külön kimutatásba, hogy a most említett két végpont között tetszőleges —- egymástól messzebb vagy közelebb fekvő pontok közötti — távolságra is lehessen, a mikor szüksége felmerül, a középszelvényt megállapítani és megrajzolni a nélkül, hogy a fáradságos és költséges adat, illetőleg méretszámításokat külön ismételni kellene. Szükséges volt ez azért is, mert a középszelvény megszerkesztésében a különböző partszínmagasságok és a null-víz alatti különböző mélységek miatt a felfogások is eltérők lehetnek. Az adatokat tehát úgy kellett összeírni, hogy esetleg más, esetenkint talán szintén helyes felfogásoknak megfelelő részleges módosításokat, külön számítások nélkül, meg lehessen vizsgálni és rajzolni. A középszelvény megállapításának általunk követett módját a következőkben írjuk le. A középszelvények megállapítása. a) A szükséges adatok összeállítása. A fent említett keresztszelvényeket eredeti, a vízrajzi osztály 1891. évi felvételei után készített rajzlapjain a későbbi felvételek adatai és a kataszteri térképeken és a természetben is meglevő fixpontok között megállapított közös alapvonalak szerint felrajzoltuk s a rajzokban is akként előtüntetett adatokból az itt mintaképen közölt külön táblázatokba szedtük a következőket : 0 viz alatt 0 V i Z f e 1 G t t S M bß — 2 m. mélységben — lm. mélységben szinben 1 m.vizszinben 2 m.vizszinben 3 m.vizszinben 4m.vizszinben 5m.vizszinben 6m.vizszinben 7 m

. vizszinben alatti szelvény 1 Szelvény szám "о 1 аз о ьс я ю в в о ь с & Ы со о •cé 0) >-. и И bí is -a. N 1 közép szélesség 1 vizszintes terület bt 'Á о •ÖJ tS3 СЯ j közép szélesség о 5 и 0) о 00 1 szélesség 1 közép szélesség 1 vizszintes terület Ы) ш •Ш со ЬЕ •ш Ф -о ta ей О гЪ=! 1 vizszintes terület ЬС -о о -о N M 1 közép szélesség 1 vizszintes terület | 1 szélesség I közép szélesség 1 vizszintes terület | tuo X N 'Л 1 közép szélesség vizszintes terület | szélesség közép szélesség vizszintes terület | szélesség bß -o S — N •о M vizszintes terület j szélesség közép szélesség vizszintes terület | о £ 0) közép terület о et i— a szelvényszámot, a szelvényeknek a torkolattól számított folytatólagos, azután a két-két egjmiást követő keresztszelvény távolságát. Az ezeket követő rovatokban kiírtuk az egyes szelvényeknek a táblázat szerint jelzett magasságokban való szélességét, két egymást követő szelvénynek