Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - V. Apró közlemények

53 összeverődjenek. Egyébként a jégtűk létesiilését a vízbe hulló hó is elősegíti. A Lokhtin-féle magyarázat a legelfogadhatóbb. A kásajég ellen az ipari víziműveknél úgy védekezhetünk : 1. ha nem bocsátjuk be a múcsatornába, hanem árapasztó zsilipen a mederben tovább eresztjük ; erre a czélra mesterséges terelő szerkezeteket is használhatunk, de a kézi munka, a jégnek a nyilas felé tologatása mindig szükséges ; 2. ha a mücsatornákat befödjükilletőleg fedetten készítjük, mert fedett csatornában kásajég nem létesül. A hosszú, nyilt műcsatornák a mi éghajlati viszonyaink között a jégjárás miatt nem ajánlhatók. Bogdánfy Ödön. 5. A Duna legújabb térképe. A magyarországi Dunának egységes, rendszeres terv alapján való szabályozása körülbelül 25 évvel ezelőtt indult meg. A magyar állam a Dunaszabályozásra ez ideig kerekszámban 125 millió koronát fordított, a mely ezentúl is még sok millióba fog kerülni. Hogy a szabályozás hatását, a rendes hajózó-út kialakulását megítélhessük és nyilvántarthassuk, első sorban szükségünk van pontos, megbízható térképekre, a mikben eddig szűkölködtünk. Mert a Dunának nagyobbszabású, az országos kataszteri felvételek keretébe beilleszthető fölvétele, csupán a mult századból (1830- 40. évekből) való úgynevezett Vásárhelyi-féle térképekben áll rendelkezésünkre, a melyek ma már csak a mult állapottal való összehasonlítás szempontjából nagy értékűek. Ezért tehát a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1898-ban elrendelte a Duna térképezését s a fölvételek végrehajtásával, a térképek elkészítésével a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztályát bízta meg, feladatává tevén Dévénytől Omoldováig a Duna helyszínrajzának, magassági viszonyainak és vízrajzának fölvételét abból a czélból, hogy mind a végrehajtott, mind a jövőben létesítendő szabályozó munkálatok hatásának megítéléséhez, illetőleg helyes tervezetéhez, nemkülönben a Dunavölgy árvédelme érdekében felmerülő feladatok elbírálásához a szükséges alap rendelkezésre álljon. Az ómoldova-orsovai folyamszakasz medre jóformán változatlan levén, fölvétele fölöslegessé vált. Egyébként ezt a szakaszt a mult század utolsó évtizedében az Aldunai Vaskapu-szabályozó m. kir. művezetőség fölvette, s az erre vonatkozó adatokat az Országos Vízépítési Igazgatóság a kiadandó térképében szintén föltiinteti. A külső fölvételeket 1899-ben indították meg s 1908-ban befejezték. Az első munka volt: Dévénytől Omoldováig a Duna mind a két partjára kifejtett háromszög-hálózat kitűzése, fölmérése és az országos háromszögelő főhálózatba való bekapcsolása ; a melynek pontjait a mezőn VO. 98*, V.O. K.P. **, H.P.***, jellel ellátott mészkövekkell állandósították. Erre a háromszöghálózatra, mint alapra támaszkodva, fölvették aztán a folyam medrének, hullámterének és védőtöltéseinek részletes helyszínrajzát, hosszanti szelvényét és keresztszelvényeit s végezték a vele kapcsolatos magasságmérést. A belső munkaprogramm megállapításakor irányadó volt, hogy ennek a nagyterjedelmű munkálatnak térképanyaga a gyakorlati élet számára minél előbb *) Nyilvántartó keresztszelvény-kövek. **) Vízrajzi magasságmérő alappont. ***) Tisztán háromszögpontot jelöl.