Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai

39 átvájt csatornákat időközönkint ismét felveszik, hogy az esetleg szükségessé váló újabbi kotrás kellő időben végrehajtható legyen. 1906-ban a kazáni igazgatóságnak 23 kotrója volt, a melyek összesen 6400 köbméter óránkinti teljesítő képességűek voltak. Van közöttük 6 egyszerű vedres kotró, 12 drb. nyomóesővel ellátott vedres kotró és 5 szívónyomó kotró. Ez utóbbiak között homokos talaj számára 2 amerikai szívókotró óránkinti 1000—1000 m

s tényleges teljesítménynyel. A kotrók azonnal munkába állanak, mihelyt a vízmélység annyira apadt, hogy feneket érnek; a hajózó időszak végén pedig a téli kikötő mélyítésén dolgoznak. Sziklák, fatörzsek és elveszett horgonyok kiemelésére 1 légnyomásos szekrény, 1 vedres kotró és vagy 20 tőkeemelő szolgál. A kotrással a N.-Novgorod feletti szakaszon mintegy 40 cm.-rel, a Novgorod alattinál 55 cm.-el mélyítik a zátonyokat; vagyis a kisvízkor 80 cm. mélyen fekvő zátonyokon keresztül kotrással mintegy Г20 m. mély, az alsó, régebben Г05 vízmélységű zátonyokon 160 m. mély hajóutat biztosítanak. Az így létesített csatorna szélessége a felső szakaszon 65 m., az alsó vagyis az Oka és Kama folyók torkolata közötti szakaszon 77 méter. Évente mintegy 100 gázlót kotornak át, többet közülök 2—3-szor is. 1906-ban mintegy 4'8 millió köbméter anyagot mozgósítottak s tekintve, hogy ennek mintegy Vs-ada a téli kikötőknél és rakodóknál végzett kotrásra esik, a kikotort, mintegy 75 km. hosszúságú csatornák fm.-ére mintegy 44 köbméter esik. A köbméterenkinti kotrás ára 042—0'56 kor.; figyelembe veendő azonban, hogy az anyagot egyszerűen a kikotort csatornák mentén helyezik el. Legjutányosabban az amerikai szívó-nyomó kotrók, majd a nyomócsövekkel és nyomószívattyúval ellátott vedres kotrók dolgoztak. A sárhajókkal dolgozó vedres kotrók munkája az előbbenieknek mintegy kétszeresébe került. Kotrás szempontjából 1906-ban gondozás alatt 3711 km. állott s így a 2-7 millió К összes költségből 1 km.-re 728 К esik. A jelzés és kotrás költségeihez hozzávéve a fatuskó-kiemelés, sziklaeltávolítás, a vízmélységek és jégjárásokról szóló értesítések költségeit, egy km. folyószakasz fentartása mintegy 1085 K-ba kerül, s együttvéve 1906-ban összesen mintegy 4,630.090 K-t adtak ki e czélra a Volgán és főbb mellékfolyóin, a Moszkva kivételével. Szabályozó munkák. A Volgának, Rijbinszk és a torkolata közötti szakaszán és főbb mellékfolyóin végrehajtott szabályozó munkákra az elmúlt század eleje óta mintegy 36 5 millió K-t adtak ki. A végrehajtott munkák nem összefüggő szabályozó munkák, banem csak egyes legrosszabb gázlók, vagy gázlócsoportozatok megjavítására szorítkoztak. A szabályozó-mű vek rendszerint rozséból készülnek, a melyeket azután kőburkolatokkal és kőhányásokkal állandósítanak. 1850 előtt csak kisebb munkákat végeztek. Ez évben készült el az egyik legrosszabb gázlónak rendszeresebb szabályozása. E munkák hatása kedvező volt, de minthogy azóta e gázlónál nehézségek nem állottak elő, a műveket nem gondozták és a teljes pusztulás útján vannak. Az ezután megkezdett munkálatokat vagy nagyon lanyhán folytatták, vagy pedig az 1901-ben történt amaz elhatározás következtében, mely minden szabályozó munkát megszüntetett, befejezet-