Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai
35 zsilipekkel, 3—i-et pedig kétoldali töltésekkel ellátott csatornákkal látnának el. A nyílt csatornák vízszükséglete 30 méter fenékszélességnél mintegy 150 köbméter lenne, a mi aránylag igen sok, mert hiszen a kisvíz mennyiségének felét teszi. Volga. Midőn az 1908. évben Szent-Pétervárott megtartott nemzetközi hajózó kongresszus bejejezte után június havának közepén Rijbinszknél a Volga partjair értünk, a mintegy 30—40 méter magas partról meglepetve és elragadtatással szemléltük a különböző nagyságú hajóknak százait — mert hiszen több mint 1200 hajó volt akkor a kikötőben, •— a melyek az igazán fenséges folyam vizét, a merre a szem ellátott, ellepték. A jég a Volgáról mintegy másfél hónappal előbb eltűnt volt. A tavaszi nagy árvíz végét járta, a víz erősen apadóban, de a hajók, a melyek a Volga déli kikötőiben teleltek, felhasználva a jégzajlással együtt megjelenő tavaszi nagy vízállást, teljes merüléssel már megérkeztek Rijbinszkbe és folyt az átrakodás a Péter vár felé menő Mária-víziútat járó hajókba, valamint a felső Volga kisebb hajóiba. Hogy megérthessük a hajóknak micsoda sokasága és különfélesége fordul meg Rijbinszkben, tartsunk egy kis szemlét Oroszország belvízi útjainak hajóraja felett. Európai Oroszország összes belvizein 1900-ban 3300 gőzös járt, összesen 165.000 névleges lóerővel és 40.600 emberrel. E gőzösök közül 460 személyszállító, 130 vegyes hajó, 2040 vontató hajó, 105 árúszállító gőzös, 23 lánczczal vontató és 350 szolgálati gőzös. Ebből a 3300 gőzösből 1715, tehát több mint a fele a Volgán, 525 a Néván, 356 a Dnjeperen ; a Dvina, Düna és Don folyók mindegyikén pedig külön, mintegy 150—200 gőzös járt. A gőzösök a Volgán csaknem kivétel nélkül naftafütésúek és berendezésük minden tekintetben elsőrendű. Európai Oroszország összes uszályhajóinak száma 1900-ban 23.000 volt, 11 millió tonna tartalommal. A hajók átlagos tonnatartalma 480 tonna. Ebből a 23.000 hajóból 8300 esik a Volga medenczéjére, 7700 a Névára és a nagy tavakra, 2200 a Dnjeperre s 1000—1000 a Dvina és Dünára esik A Dunán és mellékfolyóin magyar, német, osztrák, szerb és román lobogó alatt járó összes folyamgőzösök száma mintegy 330, vagyis az orosz vizeken járó gőzhajóknak tizedrésze, s a volgai gőzösök számának nem is ötöde. Ugyancsak a Dunán és mellékfolyóin járó összes uszályhajók száma alig több, mint 2300, vagyis az összes oroszországi uszályhajók tizedrésze s a volgaiaknak valamivel több, mint negyedrésze. A Volgára a belvízi orosz hajórajból aránylag jóval több gőzhajó mint uszályhajó esik, mely utóbbiból az összesnek alig 1/ s-a jut a Volga folyamrendszerére. Tonnatartalomra nézve azonban részesedése sokkal nagyobb. Míg ugyanis az egész birodalomban számba vett uszályhajók közepes tonnatartalma 480 t., addig csupán a Volga medenczéjébe tartozó hajókra ez a szám 870 tonnára emelkedik. Ugyanis a Volgán mintegy 4000 hajó van 500 tonnán aluli tartalommal és 4300 drb 500 tonnán felülivel. Ez utóbbiak közül 1540 drb volt 820 és 1640 közötti és 1450 drb 1640-en felüli tonnatartalommal. 3*