Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai
33 Dnjeper. A Dnjeper az európai Oroszország második folyamrendszere. Vízgyűjtő-területe csaknem olyan nagy, mint Németország területe. A medenczéjében levő mindkét irányban hajózható víziútak hossza 5800 km., a gőzhajóval járt hossz mintegy 5000 km. Mint már említettük, a Dnjeper hajózását a Jekaterinoszláv és Alexandrovszk között levő zuhatagok bénítják meg és a folyót két részre osztják. A zuhatagos szakasz hossza 67 kilométer és így rövidebb, mint az Alduna, Sztenka és Vaskapu közötti szakasza. Az összes esés 33\5 méter. Az Alduna zuhatagos szakaszának hossza Sztenkától a Vaskapuig 89 km. esése kisvízkor 22-8í m. A Dnjeper 33'5 m. esése 9 nagyobb zuhatagra és mintegy 60 kisebb zuhatagra, sellőre oszlik el. Ezek közül legnagyobb a «Nenasziteezki» vagy «Telhetetlen», a melynek esése kisvízkor 900 méter hosszú szakaszon 4'6 méter, a mi 0.0051 esésnek felel meg. A Volnigszki zuhatag hossza 840 méter, összes esése 3'31 méter, vagyis 0-0039. Ezzel szemben a Duna Juc nevű zuhatagjának összes esése 4100 m. hosszban 4-28 méter; az esés egyenetlenül volt elosztva, egy 520 m. hosszú részén (J'0039 volt. A Vaskapu összes esése 1640 m. hosszú, szakaszon 4'28 méter, s így átlagos esése 0'0026. Az észlelhető legnagyobb vízsebességek közelítőleg a Vaskapunál észlelt sebességekkel azonosak. A vízjáték a zuhatagos szakasz felett közvetetlen, az Aldunához hasonlóan a •8'0 métert is meghaladja, a legkisebb víz mennyisége 300 köbméter, a legnagyobbé 17.000 köbméter és így ebből a szempontból a Dunánál sokkal kedvezőtlenebb. Fölfelé sem hajók, sem tutajok nem haladhatnak. Lefelé is csak tutajok és kisebb, 25—40 m. hosszú hajók mennek fával megrakva, mely utóbbiakat, vissza nem térhetvén, rendeltetésük helyén szétverik. A hajózást és tutajozást rendkívül megnehezíti az igen gyakori és tartós szél, mely napokig megállásra készteti a hajót, sokszor a zuhatagos szakasz közepén. Ezért a hajózó idő évente 8f> 100 napnál nem több. A szállítmánynak 1 3%-a évente elpusztul s gyakran emberélet is elvész. A zuhatagos szakaszon áthaladó árúk mennyisége nagyon ingadozik 50.000 — 250.000 tonna között. Középben 100.000 tonnát tesz ki, a mi bizony Vaskapunk forgalmával összehasonlítva, nem is olyan kevés. A Kiev fölötti szakaszon nyári kisvízkor a hajók csak mintegy 80 cm. merüléssel járhatnak, a Kiev és a zuhatagok közötti szakaszon pedig nyáron Г0—1'2 m. merüléssel; de legkisebb vízálláskor a gázlók mélysége még a jelzett méretek alá is száll. A folyóban jelentkező zátonyok, sellők, sziklapadok és kövek következtében nem sokkal kedvezőbbek a viszonyok a zuhatagok alatti szakaszon sem, a hol a gázlómélység szárazság idejében szintén leszállhat egy méter alá. A folyó torkolati szakaszán a kisvíz mennyisége mintegy 630 köbméter, az árvízé 22.000. A Dnjeper folyó medrének rendezésére aligha fognak valamely munkálatokat végezni, a míg a zuhatagos szakaszt hajózhatóvá nem teszik. Ezen a szakaszon kisvízkor a gázlómélységek sokszor 0-5 m. alá is szállanak, de ilyenkor 3