Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - VI. Apró közlemények

2. A vízrajzi osztály talaj kutatásai. A vízrajzi osztály a mult évben programmjába vette a termőtalaj fizikai tulajdonságának vizsgálatát az alagcsövezéssel kapcsolatban. A vizsgálat főleg a talaj víztartó- és légtartóképességének vizsgálatára terjed ki; milyenek voltak a talajnak eme tulajdonságai az alagcsövezés előtt? hogyan változnak meg ezek a tulajdonságok, vagyis hogyan alakul át a talaj az alagcsövezés hatása következtében? E czélból azokat а Kopecky-féle talaj kutató eszközöket szereztük be, melyeket a «Vízügyi Közlemények» XXIV. füzete ismertetett. Ezekkel az eszközökkel a talajmintákat természetes állapotukban emelhetjük ki tetszőleges mélységből, tehát a talajt olyan rétegzésben és struktúrában vizsgálhatjuk, mint a természetben tényleg van. A talajkutatást az 1910. év őszén indítottuk meg és a pozsonyi és szombathelyi kultúrmérnöki hivatalok kerületében, Pozsony-, Nyitra-, Trencsén- és Zalamegyében alagcsövezés alá kerülő területekről, összesen 7 helyről különböző mélysógekből 23 talajmintát vizsgáltunk meg. Főleg a nagyon kötött talajokat vettük vizsgálat alá, hol az alagcsövezés főczélja a talaj meglazítása volt ; míg azokat a talajokat, hol az alagcsövezés elsősorban a fölös víz elvezetését czélozta, csak másodsorban vettük figyelembe. A kapott eredményekből most még valami szabályszerűséget kiolvasni nem igen lehet, a talajvizsgálatot ugyanazon helyeken még több éven át meg kell ismételni, hogy az alagcsövezés hatása kimutatható legyen. De már most is megállapíthattuk, hogy a nagyon kötött alagcsövezetlen területeken a talaj légtartóképessógének térfogat szerinti százalékos aránya jóval alatta marad annak a határértéknek, a mit Kopecky a növények normális fejlődéséhez szükséges alsó határ gyanánt kijelölt. Szerinte a gabonaneműek jó fejlődése átlag 14% térfogat szerinti levegőtartalmat kíván meg, a jó füvek termesztésére szükséges minimális levegőmennyiség pedig a térfogatnak átlag 8%-a. A megvizsgált 23 talajminta közül 14%-ot meghaladó levegőtartalmat csak egynél találtunk, 8—14°/

0 közötti légt-artalmat 6 mintánál észleltünk, a többiek térfogat szerinti légtartóképessége pedig mind kisebb volt 8%-nál, több igen kötött talajban 2°/

0 alá is leszállott. A talajvizsgálat tehát igazolta az illető talajok alagcsövezésének szükségességét. Hasonló vizsgálatok végezhetése czéljából az Országos Vízépítési Igazgatóság tervbe vette egyes kultúrmérnöki hivataloknak talajkutató eszközökkel való felszerelését is ; hogy a több oldalról összehordott anyagból általánosabb érvényű törvényszerűségek legyenek levezethetők. A vízrajzi osztály pedig felhatalmazást kapott a Kopecky-féle iszapoló készülék beszerezhetésére. Ezzel a készülékkel a talajban levő különféle nagyságú szemcséknek aránya gyorsan meghatározható s ennek ismerete után következtetni lehet az alagcsövek elhelyezéséhez a szükséges mélységre és csőtávolságra. Az iszapoló készülékkel meg fogjuk vizsgálni a mult óv őszén beszerzett talajmintákat, valamint annak idején a kultúrmérnöki hivataloktól beküldendő talajmintákat; folytatni fogjuk egyúttal a talajminták beszerzését és a fizikai tulajdonságok vizsgálatát. Az eredményeket a «Vízügyi Közlemények»-ben időrőlidőre közölni fogjuk. Gillyén József. 3. Az évi csapadék és a folyók évi vízszállítmánya. A vízi erőművek megtervezésekor fontos tudnunk, hogy valamely folyó átlagos évi vízhozománya mekkora. Néha ugyanis a folyó minden vizét tározás segítségével energiatermelésre akarjuk használni s tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy másodperczenkint