Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai

kisebb dombok és halmok közbevetésével, mondhatni egyenletesen esik a tengerek felé, addig a folyók, melyek egyensúlyi állapotukat ma már úgyszólván meglelték' a forrásvidékek közelében a kis víztömegnek és sekély mélységnek megfelelően nagyobb esésűek, mint a térszín és ez az esés, nem tekintve a sziklás medrek okozta eltéréseket, lefelé mindinkább csökken. A térszín és a folyamok eséseinek eme különbözősége következtében a folyók középső szakasza Oroszországban általában mélyen beágyazott. Máskülönben is a folyók esése általában igen csekély (1. II. táblázatot). A Volga hossza forrásától a tengerig 3499 km., összes esése 225 méter és így átlagos esése 6'5 cm. kilométerenkint. Ez az esés a következőkép oszlik meg: A Tver feletti 448 km. hosszú szakaszon 17 cm. kilométerenkint, lejebb Rijbinszkig 11 cm., a Rijbinszk és Novgorod közötti szakaszon 4 cm., az Oka és a Kama torkolatai között 5 cm., lejebb ismét 4 cm., majd a legalsó szakaszon 2 cm. A Dnjeper folyó átlagos esése a forrástól a torkolatig 10 cm. ; ennél is kisebb a Dvina és Don átlagos esése. Nagyobb esésűek azonban a Düna, Visztula, a hol még a hajózható szakaszokon is találunk 20 cm. kilométerenkinti esést. A folyók középső és alsó szakaszának kis esése hozzájárul, hogy a tavaszi hóolvadásek előidézte árvizek oly tetemes magasságot érnek el. De bár a nagyobb folyók vízjátéka: vagyis a kis-és nagyvíz közötti különbség messze meghaladja a nyugati Európában ismert méreteket, az árvíztől borított szélesség viszonylag csekély. A Dnjeper vízjátéka közvetetlenül a zuhatagos szakasz felső végén а 80 m.-t is eléri, a Volga vízjátéka a hajózóidő alatt a Rijbinszk fölött 115 m., Rijbinszk ós Nisni-Novgorodnál 125 m., lejebb 13'8 méter, majd a legnagyobb mellékfolyó, a Kama torkolata felett 146 méter; és mégis — nem tekintve a deltavidéket — ritka hely az, hol az árterület szélessége 20 km.-t kitesz. Ez a nagyobb szélesség is csak a mellékfolyók torkolatánál fordul elő, míg egyebütt az árterület szélessége rendszerint csak néhány km. Nézzük csak magát a főfolyót, a Volgát, a mely mindenkit meglep medrének egységességével, szabályosságával. A Volga korlátolt szélességű, rendszerint magas, 30—60, sőt 150 m. magas partoktól szegélyezett völgyeletben folyik, még pedig a legmélyén úgy, hogy említett igen magas árvizei sem borítják el teljesen a völgyet ós sok helyütt nem érik el a magaspartok tövét, bár gátak a víz szétterjedésének útját nem állják. A Volga völgye forrásvidékétől Rijbinszkig átlag 2 km. széles s a legnagyobb kivételes szélessége 6 km., holott kisvize Rijbinszk felett máris 120 köbméter. Partjai 30 méterre is felemelkednek a kisvíz szine fölé. Rijbinszktől lefelé mintegy fél távolságra terjedőleg Nisni-Novgorodig a 30—64 méter magas partoktól szegélyezett árvízi és középvízi meder csaknem összeesik. Lejebb menve, a partok kissé alászállanak, a völgy kiszélesedik és Nisni-Novgorodnál az Oka torkolata felett mintegy 7-5 km. szélességet ér el. Ezen a szakaszon a kisvíz mennyisége már 430 köbméter, az árvízé pedig a 13.000 köbmétert is meghaladja. Nisni-Novgorodtól lefelé Czáriczinig a partok váltakozva emelkednek ki, rendszerint azonban a jobbpart magasabb, némely helyütt 150 m.-re is felér a kisvíz szine fölé. A völgy szélessége a magaslatok töve között 25—16, legfeljebb 20 km. között változik, de az árvíz rendszerint a völgynek csak egy részét borítja el. Czáriczin fölött, a hol a Volga két ágra oszlik, a folyó kisvízmennyisége 3300 köbméter, az árvízé 40.000 köbméter.