Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - V. Tavernier R.: Vízmennyiség-mérések változó medrű folyókon Fordította: Gillyén József

217 víztömeg zérus, vagyis a h„ magasság magának a fenéknek magassága. Tételezzük fel például a méreze 0 pontját a meder legmélyebb pontjába ZVbe helyezve és mérjük le a p

0 pi vonalnak megfelelően egyrészt a meder D

1 à/ c

1 y

x' B

1 ß/ A

1 pontjainak, másrészt a vízszín d

1 c

x y

x x

t pontjainak megfelelő ordinátákat. Rakjuk fel az előbbieket az abscissák tengelyére, az utóbbiakat pedig vele párhuzamos vonalra, mely az x tengelytől a Q víztömegnek megfelelő távolságban fekszik, így pontcsoportot kapunk, melyek páronkent 7)

1 d

1

: V к stb. csoportosítva 7 tömeggörbe megszerkesztésére adnak alkalmat. Ezt a szerkesztést végeztük el a III. sz. melléklet első ábrájában, hol az abscissák mértéke 0'2 méterenként (négyszer olyan nagy, mint a 11. sz. melléklet ábrájának ordinátájáé) és az ordináták mértéke 00025 egy m

3 másodperczenkénti víztömegnek megfelelően. Ebben a szerkesztésben egyszerűség kedvéért feltételeztük, hogy a К paraméter állandó és egyenlő azzal az értékkel, a melyet a Q lefolyó víztömegnek megfelelő i felszíni esés esetén felvesz; a valóságban a К paraméter, — a mint fentebb kifejtettük — p szerint változik, minthogy az i is p változásaitól függ. Végre, hogy a megnedvesített keresztszelvények és a középsebességek változásairól is számot adjunk, felraktuk a III. sz. melléklet 2-ik ábráján a nedvesített keresztszelvények és a középsebességek görbéit maximális ós minimális értéküknek megfelelően, azaz a tömeggörbe két helyzetének x/ és y

x y/-nek megfelelően. А y

x у/ helyzetnek megfelelően, a mely legközelebb áll a függőlegeshez, a középsebességek görbéjének növekedése sokkal rohamosabb. A mérczén leolvasott ugyanazon 068 m. magasságnak ugyan egy és ugyanazon Q víztömeg fog megfelelni, de az % helyzetben a víztömegméréskor 23'60 m

2 területű nedvesített keresztszelvényt és Г70 m. középsebességet fogunk kapni; a -^helyzetben pedig a nedvesített keresztszelvény 14-80 т

г, a középsebesség pedig 2-70 m. lesz. Nézzük most, vájjon ezek a jellegzetes tünemények fognak-e jelentkezni az «alakváltozások helyhezkötöttsége» feltevés esetén. Az alakváltozások helyhezkötöttségének föltevése. A viszonylagos magasságkülönbség csökkenésének jelenségét végletekig hajtva az eredmény az lesz, hogy a Ci ])

1 A

2 gödör az A

t B

1 C

x küszöbnek egyenlő nagyságú tömegével teljesen feltelik. A mederfenék hosszszelvénye az A

x Ci A

2 C

2 középesésnek megfelelően egyenes vonal lesz és a vízszín a vele párhuzamos y.

± y

x a

2 y

2 helyzetet foglalja el. Ebben az esetben — ellentétben azzal, a mi az előző esetbeo jelentkezett a méreze helyzete a meder sinusvonalához viszonyítva változatlan marad és az egy bizonyos lefolyó víztömegnek megfelelő mérczeleolvasásokat csak a sinusvonal ellapulása módosítja. Hogy erről magunknak fogalmat alkossunk, elegendő csak azokat a helyzeteket megvizsgálnunk, a melyek a meder és vízszín sinusvonalszerü görbéi jellegzetes pontjainak megfelelnek. Ha például feltételezzük, hogy az észlelő állomás vízmérczéje J)

x pontnál, vagyis épen egy gödörnél van, akkor a víztömeggörbét, a gödör fellelése előtt a III. sz. melléklet 1. ábráján a c/

L B

í görhe fogja ábrázolni. Ha a gödör teljesen feltelt, ez a görbe össze fog vágni az a

t görbével, a mit ugyanazon ábrán eredményvonallal húztunk ki és a mely nagyjában önmagával párhuzamosan E a meder emelkedésének megfelelő " távolsággal egyszerűen eltolódott. Ha a gödör