Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - V. Tavernier R.: Vízmennyiség-mérések változó medrű folyókon Fordította: Gillyén József

Egész általánosságban а К paraméter változása bizonyos K-, értéktől (p — о esetén) egy Kj értékig terjedhet (p = oo esetén). Tehát a következő alakú algebrai kifejezéssel jellemezhető és ekkor az U formula következe E formulával meghatározott görbe a következő két képlettel meghatározott görbe közé esik: Ui = Ki pí Uj = Kjpï Az U görbe egy pontjához húzott érintőnek nem lesz most már meg az a tulajdonsága,hogy az 1" tengelyt távolságban metszi, hanem ezt a távolságot a következő képlet fejezi ki : és így például p — i esetén Az L pont az I j es Ui pontok között közepén lesz és a tangense az Uj tangensével párhuzamosan fog feküdni s keresztülmegy az U

{ tangensének az Y tengelylyel való Г, metszéspontján. Ha az (1) képletet az előbbi típusnak megfelelő TT К

J —

j К; u= ~2 P egyszerűbb képlettel helyettesíthetjük, bizonyos hibát követünk el, melynek határait a fentebbi fejtegetések határozzák meg. Ugyanezt a fejtegetést alkalmazva a Q = КС pl képletre, megtalálnék ugyanezt az г'-től függő К paramétert, és azonos eredményekre jutnánk, a mit felesleges ismételni. Gyakorlatilag, bármilyen a meder hosszanti szelvényének hullámvonala, feltéve, hogy ez a hullámvonal állandó, a tömeggörbék és a sebességek görbéi sorozatos tömegméréssel egyszersmindenkorra meghatározhatók. Az a jelenség, hogy a vízmagasság növekedésével a felszín esése fokozatosan módosul, bonyolítaná ugyan egy kissé a görbe elméleti képletét, de nem a megszerkesztését, a mit ép olyan egyszerűen végrehajthatunk hullámvonal alakú mint egyenes vonalú hosszanti metszet esetén, feltéve, a mit ismételten hangsúlyozunk, hogy ez a hosszanti metszet nem változik. De a valóságban nem így áll a dolog, a hosszanti metszet 212