Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - IV. Gillyén József: Az 1910. évi párisi árvíz

197 5. Egyéb megoldások. Részletes tárgyalásra egyetlen terv sem volt alkalmas s a bizottság velíik csak általánosságban foglalkozott. A belőlük levont következtetéseket a következőkben foglalták össze. AJ Általában nem megfelelő az árvíznek nyelő kutakkal, földalatti rezervoárokban való tározása, mert nyelőképességük változó, bizonytalan és a várható gyors eliszapolódás miatt csak rövid ideig tartó; káros hatásuk ezenkívül, hogy a nyelő rétegekkel szomszédos források vize megfertőződhetik. A bizottság eme véleménye ellenére ennek a tetszetősnek látszó eszmének tanulmányozására Páris városa mégis 15.000 frankot szavazott meg. 17. Az Annet és Kpinay közti árapasztó csatornák hatása a Szajna és Marne árvizére. Hasonlóképen nem tartja a bizottság alkalmas megoldásnak a hegyvidéki tározó medenezék rendszerét, melyeknek a párisi árvízre aránylag csekély hatásuk volna. így például 1100 millió m

3 vizet kellene tározni, hogy a Szajna a Tournelle-hídnál -)- 6 0 m. fölé ne emelkedjék. Ily óriási víztömeg számára megfelelő helyeket alig lehetne találni s a mellett a zárógátak építése rendkívül nagy összegekbe kerülne. Ipari vízhasználattal összekapcsolva a hegyvidéki tároló medenczéknek kétségkívül jelentős hasznuk lenne, de első sorban ipari, nem pedig árvédelmi szempontból. Síksági tározás a felső Szajna ós Aube bizonyos völgyeiben teknikailag kivihető volna s maga a zárógát aránylag nem sokba kerülne, de a kisajátítás és kártalanítás túlnagy összegeket emésztene fel ; s ha erre még volna is elegendő pénz, az elborítandó területekről elvándorolni kénytelen lakosság létérdeke kívánja, hogy a megoldás eme módját mellőzzék.