Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - IV. Gillyén József: Az 1910. évi párisi árvíz

193 Az árvíz maximális tömegét a végzett mérések szerint 2300—2500 m.

s/sec.-nek találták. A közvetetlen méréssel meghatározott eddigi legnagyobb árvízi tömeg, az 1876-ikí árvízé, 1652 m.

a volt. Felemlítjük, hogy a Szajna kisvízi tömege Párisnál 36-58 m.

sjsec. Eddigelé egyetlen Szajna-árvíz sem okozott annyi kárt, mint az 1910-iki; és pedig nem csak magában Párisban, hanem a szomszédos szajnamenti községekben is, hol most egymást érik a különféle gyár- és ipartelepek, míg 1—2 századdal ezelőtt ezeknek a községeknek alig volt nyomuk. Páris felett a Szajna és Marne összefolyásánál, valamint Páris alatt a gennevilliers-i kanyarulatnál óriási területek kerültek víz alá. A gennevilliers-i félszi14. A Conférence-kőpart megmagasbítása. getre csak a tetőzés előtt két nappal tört be a víz töltésszakadás következtében ; •az elborítás magassága aránylag csekély volt és a Páris feletti vidékhez képest aránylag kevés kárt okozott. Különben nem ott volt a legnagyobb kár, hol legnagyobb volt az elborítás magassága, hanem a hol a víz legtöbb lakóhelyet és gyárat árasztott el ; így talán a legtöbb kárt szenvedte Alforteville, hol csaknem az összes háznkat elárasztotta a víz, meg Puteaux számos elárasztott automobil gyárával. A Páris feletti községek leghosszabb ideig voltak elöntve. A Szajna ós Marne összefolyása körül az elöntött területek nagysága mintegy 6000 hektár volt; átlag 2-0 m. elbontást véve számításba, az itt tározott víztömeg 120 millió m.

8-re tehető. Magában a fővárosban a szajnamenti csaknem összes alacsonyabb utczák víz alá kerültek. Az elöntést részint közvetetlenül a partokon felülemelkedő, vagy U