Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - III. Vinnay Géza-Pap Elemér: A szentjánosi bolgárrendszerű öntözés

184 magyar honos egyéneknek kertészkedő czélokra bérbeadja. Az ily módon kiadott terület-részletek évi bérösszegének megállapítása a földmívelésügyi minisztérium hozzájárulásával történik; a bérösszeg azonban az üzem első évében kat. holdanként 64 koronánál nagyobb nem lehet. 6. A földmívelésügyi miniszter a telepen vezető-zöldségkertészt alkalmaz, ki a népet a kertészkedésre kioktatja, a vízszállító motort kezeli, a szükséges palántákat neveli s az állam megszabta mérsékelt díjazással a bérlőknek rendelkezésére bocsájtja, a szivattyú és főöntöző csatornák, valamint a rajta levő műtárgyak évi fentartásának költségét, nemkülönben a szivattyúüzem költségét fedezi, a kertészeti üzemhez szükséges víznek megszerzéséről ós a kertészkedők részére történő kiszolgáltatásáról gondoskodik, végül a palántaneveléshez szükséges melegágyak költségét fedezi. 7. A bérlőkért az úrbéres gazdaközönség képviselői felelősek s tartoznak biztosítani, hogy a bérlők az állami közegek és a vezető kertész utasításai szerint mívelik a földet és végzik a telepen a növény ápolása érdekében szükséges teendőket, a területet minden évben megtrágyázzák, s rajta csak oly növényeket termesztenek, melyeknek kedvező fejlődése az öntözést kívánja. Az állami közegek kifogásolta bérlőt az úrbéres gazdaközönség köteles a következő év bérletétől kizárni. 8. A bérlők tartoznak a megállapított öntöző-sorrendhez alkalmazkodni. 9. A bérlők tartoznak a le nem kötött terményeket a nagyváradi piaczi áron, hozzáadva a szállítás és térdíj költségeit, az állami közegek megszabta piaczon eladni. 10. A mennyiben kertészkedésre elegendő ember nem jelentkeznék, az úrbéres gazdaközönség a kertészkedésre ki nem bérelt területen más mívelést csak az állami közegek beleegyezésével és a tőlük megállapított módon gyakorolhat. 11. A mennyiben a telephez fűzött remények nem teljesednének, az államkincstár 6 hónapi előzetes felmondással a szerződést felbonthatja. 12. A szerződés lejártával, vagy a 11. pontban említett esetben az úrbéres gazdaközönség a tulajdonában levő területen az államkincstár létesítette víziművek és épületek eltávolítását, vagy lebontását nem kívánhatja, s a mennyiben őket az államkincstár el nem vitetné, az úrbéres gazdaközönség tulajdonába mennek át. 13. A szerződésből folyó törvényes állami, valamint községi adókat és kapcsolatos kincstári illetékeket, nemkülönben a szerződés bélyegilletményeit a szentjánosi volt úrbéres gazdaközönség köteles viselni. A tervezet kivitelével és a telep vezetésével a tervező hivatalt bízták meg. A tervek keresztülvitele előtt a telep vezetésére alkalmas kertész felfogadása vált szükségessé. A bolgárok mellett tanult és saját szakállukra dolgozni tudó önálló magyar embereket találtunk Békésgyulán, hol az Élővízcsatorna mentén kisebb területen foglalkoztak zöldségtermeléssel. A telep vezetésére Gyuláról Kovács Lajos magyar kertészt fogadtuk fel, kivel szerződést kötöttünk, melynek főbb pontjai a következők: 1. Kovács Lajos köteles az 1908. évi október hó 1-től kezdve Szentjános községbe költözni s ettől az időponttól számított 10 éven át a szentjánosi volt úrbéres gazdaközönség tulajdonában levő területen létesítendő bolgárrendszerű kertészeti telepet az állami közegektől nyert utasítások szerint vezetni, a telep bérlőit a kertészkedés teendőire kioktatni, a használatára adott területet saját, vagy családtagjainak erejével megmunkálni, az állami I hold nagyságú kísérleti