Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - III. Udránszky József: Műszaki talajjavítások Oroszországban

21 A folyóknak kevés a vizük, míg az édesvizű tavak elég terjedelműek ugyan, de nem elég mélyek s így táplálásra nem elegendőek ; ennélfogva földalatti vizeket kellett keresni. Beigazolódott, hogy a tanyák 20—25 m. mély kutakkal táplálhatok, e kutakat mindjárt meg is csinálták, mert a telepesek víz nélkül meg nem maradhattak volna ; gyűjtőcsatornákat is készítettek, melyekkel a vizet a tavakba vezették. Tapasztalat szerint 1 kút 16 háznak felel meg. Minden mérnök két fúrófölszerelést kapott 16 és 32 m.-eset, továbbá más műszereket, 7 napszámost, 3 lovat és ezek az expedicziók vezették a kutatásokat; a vizet megvizsgálták só és klór tartalmára nézve, a felszíni vizeket is tanulmányozták és ezen az alapon adtak véleményt, hogy a terület telepítésre alkalmas-e vagy sem? Különleges kutatásokat végeztek már abban az irányban, hogy a telepesek földjei földalatti vizekkel elláthatók-e ? ezeket 792 birtokrészleten 194 tanyán végezték; kutakkal való ellátás czéljából 1225 helyet vizsgáltak meg még be nem telepített vidéken is; a víz gyűjtésére 14 építményt emeltek, vagy a meglevőket megnagyobbították. A kis tavakat, melyek tanyák mellett voltak, a kiszáradás ellen megvédték azzal, hogy kimélyítették, megnagyobbították és gyűjtőcsatornákkal látták el, melyeket a nyirfa-, lepényfaerdőkben és kisebb mocsaras helyeken ástak, hol télen tekintélyes mennyiségű hóvíz gyűl össze és belőlük többé-kevésbbé élvezhető vizet vezettek a tavakba. Ha az összegyűjtött víz nem volt elég, a tavakat ellenkezőleg gátakkal szűkítették, vagy elválasztották és mélyítették. Ezenkívül gyűjtőtavakat létesítettek az alkalmas területek vagy szakadások felhasználásával. Az összes víztartok 8,000.000 m

3 vizet tároznak ; középmélységük 4 méter. 1895—1908-ig 1,417.105 rubelt használtak erre a czéira. A Baraba-sivatag lecsapolása. Ez a szivatag Tomszk kormányzóságban, Kainszk kerületben fekszik, a Csáni tó fölött; kiterjedése 8,740.000 ha., melynek északi része 4,370.000 ha. mocsár. Állandó esése van délnyugat felé. A Tara, Tartasz, Icsi, Kama, Om, és Kargat folyókra keresztirányban semmi esés nincs, csak a Csáni tó és Om folyó, valamint a Kárászuk folyó közt van kis vízválasztó. A sok csapadék és a Baraba rendkívül kis esése az elmocsárodás oka. Az Om a Baraba sivatagban 535 kilométer hosszú szakaszán átlag csak O'l—0-6°/oo esésű és minden vízfolyás lapos, mocsaras jellegű; átlagos esésük 0'19—0-17%

0, a mi csekély. A Csáni tó mellékvizei, a Kargat és Csulim hasonlóak ; a tavaszi árvizeik igen hosszú idejűek és 2—3 méter magasak. Földalatti vizei valamivel jobbak, mint az Isiméi. A csatornázás s a szabályozandó vízfolyások medrei a felesleges vizet az Om folyóba és a Csáni tóba hivatvák vezetni ; a talajvíz leszállításával, a mocsarak kiszárításával jó réteket és szántókat nyerhetnének.