Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - II. Péch Béla: A kiliti bolgárrendszerű öntözés

178 ződik. Összes hossza 1063 m.; 272 fm. hosszúságban facsatornából, a többi része földcsatornából áll. E két főöntözőcsatornához 12 darab kisebb-nagyobb, részben földből, részben fából készült mellék-öntözőárok és a viz duzzasztásához szükséges fából készült osztóművek tartoznak. E berendezés segélyével a telep bármely pontjára a víz könnyen elvezethető. 7. A telep nyugati határában 853 fm. hosszú övcsatorna az ott már meglevő árkocska felhasználásával. Ez övcsatorna a Fekete vízbe torkollik, melyet 105 fm. hosszúságban kitisztogattak. 8. A telep déli határszélén 378 m. hosszú, 050 fenékszélességű övcsatorna, mely 12 m. hosszú, 0'40 m. belső méretű betoncső-áteresz segélyével a Sióba torkollik. Ennek 306 m. hosszú, 0 30 m. fenékszélességű mellékága is van, mely a telep legmélyebb vonalát szeli át. Közülök vállalatba csak a gépberendezést adták (Walser Ferencz budapesti gépgyárnak), míg a többi részt a pécsi kultúrmérnöki hivatal házibg létesíttette. E műszaki berendezésekkel egyidőben az ismert bolgárrendszer szerint megindultak a kertészeti munkák is. A térképen látható árkolásokon kívül az összes többi árkolásokat és vízvezetéseket a kertészek saját maguk minden évben újra készítik. A vezetőkertész és segédmunkásai magyarországi honosságú (vingai) bolgárok voltak. A telep felső végén a gépház és épületek közelében kapták ki az 5 kat. holdas teriilelet. E terület haszonbérét az állam fizette ós fizeti, Ugyszintéu a vízemelés költségeit is. A többi kertészek túlnyomóan környékbeli lakosok voltak. Mindannyian teljesen vagyontalanok. Kizárólag ezzel a munkával foglalkoztak az egész éven át s ez volt egyetlen keresetük. Egynek kivételével mindannyian családos emberek, többen feleségükkel együtt dolgoztak. Minden család az első évben két-két kat. holdat, a második évben háromhárom kat. holdat kapott. E közben azt tapasztalták, hogy a három kat. holdat nem minden család képes kellően megdolgozni. Ennélfogva a jövőben az egyes családok között munkaképességük szerint 2—3 kat. holdat osztanak ki. Mindenkinek parczelláját úgy osztották ki, hogy egyenletes szélességgel a Siótól kiindulva a telep egész szélességén átnyúlt. Az eddigi első két esztendőben a telep vízzel való ellátása kifogástalan volt. A mi előzetesen legtöbb gondot okozott, t. i. a víznek az egyes felek közti elosztása, minden nehézség és nagyobb súrlódás nélkül történt meg. Maga a termelés eddig úgy történt, hogy a vezetőkertész lakása mellett, a szél ellen körülkerített palántásban előállított palántákat az egyesek közt szétosztották s mindenki a saját teriiletét az egyes növényfajok között egyforma arányban, ugyanabban a sorrendben osztotta fel úgy, hogy például mindenkinek a parczellája a Sió mellett paradicsommal kezdődött s az övcsatorna mellett dinnyével végződött. Mindenki a neki jutott területet teljesen elkülönítve dolgozta fel s elkülönítve értékesítette termékeit. A munkások között vonakodásuk miatt az első esztendőben sem a termelés, sem az eladás tekintetében nem sikerült semmiféle társulást létrehozni.