Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve
15 ï homogén, akkor világos, hogy már a zsilipek tervezésekor is keresnünk kell a módját, hogy az egyenetlen ülepedós következményeit elkerüljük. Részben ez a törekvés is oka annak, hogy ma már elsőrendű víziutakon is találunk olyan zsilipeket, a melyeknél csak a kapukat befogadó részek vannak egy testből álló, massziv betonalapra építve, míg maga a kamara olcsóbb szerkezettel, sokszor tulajdonképeni falazott fenék nélkül készült. Ilyen például nálunk a Ferencz-csatorna óbecsei zsilipje, a melyiknek a kamrája — még pedig az oldala is, a feüeke is — kővel van burkolva. Vagy ilyenek az Elbe-Trave-csatorna újabb zsilipjei, a melyeknél szintén csak a zsilipfők alapja massziv, a kamara feneke pedig vékony vasbetonlemezzel van lefödve, a melyik aztán tömített hézagokkal csatlakozik a zsilipfőkhöz. A soroksári zsilip eredeti tervében szintén meg lehet találni azt a törekvést, hogy az egyenetlen ülepedés káros következményei ellensúlyozva legyenek. Erre 14. ábra. a czélra azok a terjeszkedés-hézagok szolgálnak, a melyek az egész 100 m. hosszú alaptestet s magát az oldalfalat is négy, egyenként 20 30 méter hosszú részre osztják. A terjeszkedés-hézagok tömítésére vonatkozólag egy megoldás a 13. sz. ábrán látható. A fenékbetonbaii 15 m/m-es hézag van. A hézagot vékony, mindössze 3 m/m. vastag hajlított vörösrézlemez hidalja át. A rézlemez a betonba beépített szögvasakra van rászögecselve. Vörösrézlemez azért látszik czélszerúnek. mert nem rozsdásodik, tehát tartósabb, mint a vas. Vékonynak viszont azért kell lennie, hogy követni tudja az ülepedésből, vagy a hőmérséklet változásából eredő mozgásokat. Természetes, hogy ha meg van adva a lehetőség ilyen keresztirányú hézagoknak az alkalmazására, akkor nincsen akadálya annak se, hogy hasonló hézagokkal a zsilipnek magát a keresztmetszetét is egymástól független ülepedésre képes részekre ne oszszuk. Erre nézve kétféle megoldás lehetséges.