Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve
150: nagyon változatos alapozó, illetőleg kiviteli módszereket enged meg. A kiviteli mód tekintetében sokféle megoldás lehetséges. Mielőtt a tulajdonképeni tervezést megkezdtük volna, részletes tanulmány tárgyává tettük a lehetséges kiviteli változatokat. Mindezekben a módszerekben az egyik legfontosabb szempont az átbocsátó kavicstalaj nagy vízmennyiségével való megküzdés, vagyis a szivattyúzásnak, vagy vízmentesítésnek miként való megoldása. A szivattyúzás szempontjából az alapozó módokat három főcsoportba oszthatjuk be és pedig: AJ teljes talajvízsülyesztéssel való, B) részleges talajvízsiilyesztéssel való és C) talajvízsülyesztés nélküli alapozás. A teljes talajvízsülyesztést főképen Németországban alkalmazzák az átbocsátó homoktalajokban. Az építőhelyet 15—20 cm. átmérőjű vascsőkutakkal veszik körül, a függőleges csőkutakat vízszintes szívócsövekkel kötik össze és az egész csőhálózatot egy, vagy több középpontból állandóan szivattyúzzák. Ezzel a talajvizet mindig az alapgödör feneke alatt tartják és így teljesen szárazon dolgozhatnak. Amint a leásás mélyebbre halad, a talajvizet is folyton mélyebbre sülyesztik le. Jelenleg az emdeni kikötőben építenek egy nagy tengeri kamarazsilipet ilyen berendezéssel. Az átbocsátó homokos altalajban a talajvizet 3 emeletben alkalmazott csőkútak, illetőleg szivattyúzó hálózat segélyével a tenger színe alá 22 m.-re siilyesztették és ebben a nagy mélységben olyan szárazon dolgoznak, hogy az alapgödör feneke valósággal porzik. A kiszivattyúzásra 16, egyenként 80—90 lóerős szivattyútelep szolgál ; egyszerre 150 kút van működésben. Hogy az alapgödör körül elhelyezett kutakkal való talajvízsülyesztés gazdaságos és helyén való alapozó módszer legyen, az szükséges, hogy az altalaj ne legyen túlságosan átbocsátó, azaz a szivattyúzás ne kerüljön túlságosan sokba, másrészt pedig a talaj mégis annyira átbocsátó legyen, hogy a kutak ne jussanak nagyon közel egymáshoz. Mihelyt a talaj kevéssé átbocsátó, vagy egyenetlen, közbenső iszapos rétegekkel van átszőve és az egyes kutakban lesülyedő vízvonal nem eléggé lapos, helyesebb és olcsóbb magából az alapgödörből szivattyúzni, mint ez a begai és bökényi kamarazsilipeknél is történt. Azzal, hogy a gödrön kívül elhelyezett kutak segélyével a soroksári zsilipnél nem lehet a talajvizet az alapbeton fenekéig vagyis az agyagréteg felszínéig lesiilyeszteni, már eleve tisztában voltunk. Ha a vascsőkutakat egészen az agyagAZ ALAPGÖDÖR VAZLATOS METSZETE. RÉSZLEGES TALAJVÍZ SULYESZTÉS -