Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - III. Apró közlemények

E nyersjövedelemből nem folyt be : 1. Cséplőrészül kiadott 23 kg. árpa à 14 К értéke... ... ... ... ... 3 22 К к и (0-57 q I. о. őszi buza à 2110 К = 12 03 К (0 03 q И.о. « « à 10'— К = 0-30 К 12 33 « 3. Beszáradásra kiadott 0 33 q I. о. őszi buza à 2110 К ... ... ... 6-96 « . n . , (0-28 q I. о. à 21-10 K = 5 90 К 4. Cseploreszulkiadott J^, * д q . ^ K = (H() R tavaszbuza 6- « 5. Beszáradás után kiadott 72 kg. I. o. tavaszbuza à 21 10 К 15*19 « Összes: ... ... 43-70 К Ezek szerint az ez évi tényleg befolyt nyersjövedelem: 1454-20 К A megelőző években tett és alább részletezett megfigyeléseink helyességét ez évi kísérleteink is nagyrészt igazolták. 1. Olyan növényünk, amely az igen erős sziken öntözéssel is kielégítő termést adna, nincsen. Még legjobban megél rajta a buza és a luczerna, de számbavehető termést ezek sem adnak. A luczerna első kaszálásakor még csak tűrhetően áll az igen erős sziken is, de később, hacsak igen gyakori öntözésben nem részesítjük, csak tenyérnyire nő meg. 2. A középerős sziken öntözéssel már több növény termelhető sikerrel. így a gabonák közül a buza, a takarmánynövények közül a luczerna, vörös lóher, ősziborsós őszirozs-keverék, szarvaskerep, a kapások közül a seprőczirok, a takarmány- és czukorrépa. 3. Szikes területeken a vetésforgás szerinti gazdálkodás nem ajánlatos. Leghelyesebb, ha ilyen talajokon termelésünkkel a szíkfokozatokhoz alkalmazkodunk ós minden fokozaton olyan növényeket igyekszünk termelni, melyek neki megfelelnek. 4. Szikes talajokon a nagy termések első feltétele a mindig rendelkezésre álló víz. 5. Az állandó vizén kívül a talaj kitűnő megmunkálása, a bő trágyázás, a korai vetés és az igen gondos vetésápolás feltételei még a sziken való sikeres gazdálkodásnak A talaj munkákból különösen nagyfontosságú a minél mélyebb őszi szántás, mely nélkül szikes talajokon alig képzelhető korai és jó tavaszi vetés. Az összefolyt felszínű őszi szántásokat ott, hol a fogas és extirpator nem képes eléggé meglazítani, kézi kapálással kell a vetésre alkalmassá tenni. A talajfelszín állandó porhanyón tartása a növények fejlődésére rendkívül jó hatású, épen azért kiváló gondot kell fordítanunk reá a szikes gazdaságokban. Kapás növényeinket mindannyiszor, valahányszor talajuk felszíne összef oly t,vagy megkérgesedett, kapálnunkkell, különben fejlődésükben megállanak és gyorsan elsatnyulnak. 6. A kapás növények termelésköltsége a szikes talajokon a sokszori és nehéz kapálás miatt igen magas, emiatt jövedelmezőség tekintetében még jó termés esetén is elmaradnak a kapálást nem kivánó növények mellett. 7. Szikes talajokon a kapás növények termelésköltségeit gépmunkával nem csökkenthetjük, mivel a kapáló gépek a sziken nem végeznek jó munkát, az erős és igen erős sziken meg egyáltalán nem is használhatók. 8. A kettős termelés felkarolása a szikes talajokon ajánlatos, miután a kettős termeléssel nagyban fokozhatjuk a gazdaság jövedelmezőségét. Első feltéele а sikeres kettős termelésnek az állandóan rendelkezésre álló víz. A június elején lekerülő növények után az alföldi szikes talajokon a pignoletto tengeri (magnak), kalászosok és más július elejéig lekerülő növények után pedig csalamádé érdemlik meg a főfigyélmet. Reichenbach Béla. Palbs részvénytársaság nyomdája Budapest.