Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - III. Apró közlemények

133 a sókat nem lúgozta ki. Mivel pedig más helyeken sokkal rövidebb idő alatt a kilúgozás elég szembeszökőnek bizonyult, kutatnunk kell e jelenségek ellentétes megnyilvánulásnak okait. E kérdésnek felderítését a talaj fizikai vizsgálatai alapján vélem elérhetni. A talaj fizikai vizsgálatára Коресгку eljárásait kellett alkalmaznunk; Pénzfedezet hiján a növénytermelő állomás e készüléket csak 1910. évi szeptember havában rendelhette meg, s az elmúlt őszön csak előzetes kísérletekkel kellett beérnünk. E kísérletek azt bizonyítják máris, hogy ebben az irányban érdemes a kutatás, A fizikai kutatások másik oldala a talajvíz mozgásának helyszíni tanulj mányozása. Ennek eddig nagy akadálya az volt, hogy a rendes nedvesség-meghatározó eljárások sok időt és olyan laboratóriumi berendezést kívántak, a melyeket a helyszínére elszállítani és ott alkalmazni nem lehetett. Laboratoriumomban olyan gyors meghatározó módszert próbáltam ki, mely a helyszínén gyorsan és kevés készülékkel végrehajtható. Az elmúlt őszszel ezt az eljárást a helyszínén is kipróbáltam és kielégítő eredményeket kaptam. Mindkét irányú fizikai vizsgálatok terén ma még csak a kutatások kezdetén vagyunk : ezért nem is ítélhetem meg, hogy a várt felvilágosításokat ilyen módon megszerezhetjiik-e ? c) A szikesek legrosszabb fajtáit eddig megjavítani nem sikerült. E tekintetben a békéscsabai 35. táblán már 1909-ben megindítottunk kísérleteket, melyeken a feltörésnek hatását fogjuk tanulmányozni. De 1910. évben az öntözés hiányossága miatt a kísérlet eredményre nem vezethetett és tovább folytatjuk. Szükségesnek bizonyult azonban a javításnak másik módját is tanulmányoznunk. Egyes gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha a szikeseken halastavat létesítünk, három év elteltével a lecsapolt halastó helyén szántóföldi növény is, mint pl. czukorrépa, megterem. E tekintetben különösen a törökkanizsai kísérletek igen biztatóak. De e helyen nem ismertük a talajt a kísérletezés előtt s ezért ma már meg sem állapíthatjuk, hogy milyen volt a talaj azelőtt. Kívánatos volt tehát szakszerű kísérletezés czéljából előzetesen megvizsgált és kiválasztott területen halastóhoz hasonló elárasztott kis medenczéket létesíteni, hogy ezeken több év folyamán ásók kilúgozását tanulmányozhassuk. Ilyen kísérleti tómedenczét Békéscsabán és Siklón választottunk ki. Egyidejűleg a Növénytermelési kísérleti állomáson békéscsabai rossz szikes talajjal, zárt medenczékben a talaj átmosását növényzettel és e nélkül tanulmányozzuk. E kísérletek eredményeiről még nem számolhatok be, mert a kísérletek végrehajtása több évre terjed ki. Dr. 'Sigmond klek. 2. A Balaton Nyugati Bozótlecsapoló Társulat munkálatai. A Balatont a zalai s különösen a somogyi parton több kisebb-nagyobb kiterjedésű tőzeges mocsár (Berek) övezi. Közülök az, a melyik Nyugati Bozót (Nagy Berek) név alatt ismeretes, Fonyód, Balatonkeresztur és Marczali közt terül el és kiterjedése 13.420 kat. hold. A Balatontól homoklúrzás (Düne) választja el, Somogymegye felől öt vízfolyás táplálja. E vízfolyások medrei keresztülszelik az egész területet, sőt a homoktúrzást is és a Balatonba torkolnak. E berek szintje legnagyobb részében a Balaton 0 pontjától számított -f-1'25 alatt, egyes részeiben (Tótszentpál, Táska) -f- 0-20 alatt fekszik, tehát olyan alacsony, hogy a Balaton a nedvesebb évcziklusokban 8 — 10 éven át is sík vízzel borítja. De a szárazabb évcziklusokban is alig alacsonyabb a víz színe e területnél. Hozzájárul az, hogy a talaj tőzeges, tehát mocsárosodásra hajlandó. Végül a vízfolyásoknak medre alig, esése meg úgyszólván semmi sincs. így hát e nagy terület eddig alig használható valamire. 10*