Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

97 A töltésszelvények méreteit az egyes patakszakaszok vízszíne és a térszín magassága szerint állapították meg. A patakszabályozások következtében szükségessé váló útáthelyezésekre, műtárgyak átépítésére vagy újjal való pótlására szintén figyelmet fordítottak. A vízfolyások mederrendezéséből kikerülő földanyagból készülnek a kétoldali töltések, s csak ott, hol az így mozgósított anyag nem elegendő, lenne a hiány anyaggödrökből pótlandó. Az önálló patakrendező munkálatok 783.000 m

3 földmozgósítást szükségeinek. Egyébként e patakok torkolati szakaszának rendezésére vonatkozó tervezetekben figyelmet fordítottak arra, hogy a patakok felsőbb szakaszain később végzendő rendezőmunkálatok a már szabályozott torkolati szakaszokra káros hatással ne legyenek. 3. Belvízrendezés. Az ártért átszelő többi vízfolyás, valamint az árterület csapadékvizének elvezetéséről a baloldali árterület belvízrendezése gondoskodik. Az előzőkben már jeleztük, hogy a baloldali Morva-ártér négy öblözetre oszlik. Ez öblözetek : I. öblözet: Dévénytótól a II. sz. nyilt csatornáig, II. öblözet: II. sz. nyilt csatornától Broczkó községig, III. öblözet: Broczkó községtől a Cunin patakig, IV. öblözet: Cunin pataktól a Moravka patakig. Ez öblözetek belvízrendezésének megoldásakor az irányelv az volt, hogy a külvizeket, valamint az öblözetek belvizeit, a töltések védőképességének lehető csökkentése nélkül vezessük ki az ártérből, s a védőtöltésbe zsilipek csakis elkerülhetetlen szükségből épüljenek. Ezt a czélt szolgálnák az egyes öblözeteket majdnem hosszában átszelő nyilt belvízlevezető csatornák, melyek a tervezetben az öblözet megfelelő sorszámával jelölvék. E nyilt csatornák vezetnék le a még fenmaradt külvizeket, s az öblözet ama csapadékvizeit, melyek még e csatornákkal elvezethetők ; a többi ártéri részek, valamint a III. sz. öblözet összes belvizei külön ebből a czélból építendő belvízcsatornákon és zsilipeken át jutnának lefolyásra. Nyilt csatornákul, a mennyiben felhasználhatók, a már meglevő erek és vízfolyások medrei szolgálnának, melyeket ebből a czélból a szükségnek megfelelőleg átalakítanának. A legmagasabb Morva-árvíz duzzasztásának kitett nyilt csatornaszakaszok épen úgy. mint az önálló rendezést kívánó patakok, a Morva-menti töltésekkel összefüggő kétoldali töltésekkel és a szükséghez képest a töltésekbe építendő átereszekkel lennének ellátva. Egyébként az összes belvízcsatornákból kikerülő földanyagot a csatornamenti laposabb területek feltöltésére használnák fel, vagy a partokon töltésekben tároznák. A mélyebb fekvésű árterületrészek csapadékvizét, magasabb folyóbeli vízállások alkalmával, nem lehet mindig az ártérből szabadon kivezetni a védőtölté-