Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

90 E műtárgy méretezésekor, küszöbmagasságának megállapításakor és berendezésének megválasztásakor, a levezetendő árvízmennyiségen kívül, főképen figyelembe veendő volt e folyószakasz rendkívül csekély kisvíztömege (8'4 m

3), mely oly berendezést tesz szükségessé, hogy ez a gődingi és holicsi malmok üzemét amúgy sem kielégítő vízmennyiség minden veszteség nélkül tározható legyen, mely czélból lefektethető vasoszlopokra támaszkodó rekesztőtáblás zsiliprendszert választottak. A zsilip összes szélessége 31 m., melyet két. falazott pillér három, 9'15, 12-70, 9'15 m.-es szakaszra oszt, s e részeket ismét lefektethető vasoszlopok 3, illetőleg 4 nyílásra osztanak, melyek szélessége 2-8 m., s a duzzasztott víz magasságának megfelelőleg az árvíz színe fölé emelhető fatáblákkal elzárhatók. A duzzasztó két főrészből áll; egyik része az előbb vázolt zsilipes gát, másik része pedig az alapjául szolgáló szilárd bukógát, melynek küszöbe a szabályozás és egyéb körülmények megkívánta magasságra helyezendő. A műtárgy elrendezése olyan, hogy jobboldalon vele kapcsolatosan kiépíthető a gődingi malomcsatorna vízkivételi zsilipje is, e munkálat azonban már a közös munkálatoknak nem tárgya. A landshuti malom. A landshuti malom vízkivételére a Morva folyó szabályozása kedvezőtlen hatással van, miért is szükséges e malomcsatorna felső torkolatát feljebb helyezni, vagy pedig a malomjogot megváltani. A tervezet keretében mindkét körülményt számításba vették, s a kettő közül a kedvezőbbet, a malom megváltását javasolták. Fenékgátak. A szabályozott mederfenék biztosítása illetőleg állandósítása czéljából, de csakis a Moravka Rudavka patakok közötti folyószakaszon, még pedig rendes körülmények között a tervezett átvágásokban, megfelelő távolságokban fenékgátak épülnének, melyeknek helye és szükségessége azonban a kivitel alkalmával szerzendő tapasztalatok alapján állapítandó meg. Előirányzott költségek. Az előbbiekben rövid vonásokban ismertetett közös szabályozó tervezetet, az elbírálására 1898. év őszén kiküldött bizottság néhány általános észrevétel megtételével a maga részéről jóváhagyta. A bizottsági észrevételek kiterjedtek : 1. Egyes már meglevő és tervezett töltésszakaszok belebbezésóre. 2. Az építendő hidakra, melyek anyagát kőből és vasból javasolták. 3. A kisajátítás és kártalanítás czéljaira szükséges összegeknek a két kormány által előre való biztosítására. 4. A hajómalmokra, melyeknek helye a mindenkori viszonyok szerint változtatandó. 5. Tartalékalap létesítésére a fentartás czéljából, melynek nagyságát az építőköltség 15%-ában vélték megállapíthatónak.