Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

27. füzet - Hidrológiai tanulmányok

в terséges tározás útján vihető keresztül. Tározó medenczékre, völgyzáró gátakra van szükség! Tározó medenczék helyes megtervezése és építése megkivánja a hidrológiai adatok ismeretét, hogy az illető vízvidék csapadékadataiból a medeneze férőjét helyesen megállapíthassuk. A lefolyás viszonyszámainak hazai megfigyelésekből nyert adatokon alapuló ismertetése a jelen tanulmány tárgya, figyelembe véve hazánk egyes tipusos vidékein végzett hidrológiai észlelések eredményeit. Hangsúlyozni kivánom ezzel az alkalommal, hogy a levont s alább kifejtett következtetések általános érvényűeknek még nem tekinthetők, részint azért, mert a megfigyelésekre fordított 5 év erre nem elegendő, részint pedig azért, mert az egyes tipusos területek tanulmányozásából nyert eredmények csak körültekintéssel általánosíthatók, tekintve az egyes vízvidékeken a domborulati és geológiai sajátságok rendkívüli változatosságát. Ha azonban a leszűrt eredmények nem is általános érvényűek, mindenesetre jó szolgálatot tesznek tározással foglalkozó vízi mérnökeinknek, kik tervezéseiknél eme hazai megfigyelésekből nyert különleges eredményeket mindenesetre nagyobb megnyugvással vehetik figyelembe, mint a külföldi adatokat. A vízrajzi osztály hidrológiai megfigyeléseket az ország több különböző sajátságú vidékein végeztetett, főleg azonban oly vízvidékeket tanulmányozott részletesen, amelyek hidrológiai viszonyainak pontosabb és részletesebb ismerete időközben felvetődött folyószabályozó-, tározó-, hajózó- vagy öntöző-kérdések elbírálásakor vált szükségessé. így részletes tanulmányokat folytatott a Béga vízvidékén, a Kőrösök völgyeiben, a Szernye-mocsár területén, valamint egyes alföldi lecsapolt területeken. A tanulmányozott területek közül három jellegzetes vízvidékre vonatkozó tanulmányokat mutatom be a következőkben : 1. a Béga folyó egyik mellékpatakjának, a Gladna-pataknak hidrológiai sajátságait, mely vízfolyás vízgyűjtője tipusos hegyvidék ; 2. a Szernye-mocsár hidrológiai sajátságait, melynek vízgyűjtője nagyrészt alacsonyabb hegyekből és a hozzá csatlakozó lejtős lapályból áll, mely vízgyűjtő egészben mint vegyes vidék fogható fel; 3. a «Ferencz-csatorna-jobbparti-delta lecsapoló társulat» lecsapolt területének hidrológiai sajátságait, mely terület teljesen sík vidék. A) A Gladna-patak vízgyűjtőjének hidrológiai sajátságai. (Hegyvidék.) A Gladna-patak a Béga-folyó egyik baloldali mellékpatakja, Krassó-Szörény vármegyében (I. sz. melléklet). Hidrológiai tanulmányozása 1903. évben vette kezdetét. Vízgyűjtője kizárólag hegyvidék, 126 km

2 területtel. A hegyek tengerszín feletti átlagos magassága 300—500 m., de a vízgyűjtő délkeleti sarkában a 900 m. magasságot is meghaladják és legnagyobb részt erdővel borítvák. (L. az I. sz. külön mellékletet.) A vízgyűjtő déli fele és nyugati része nagyrészt fillit, északi fele babérczes agyag, melyet a mellékvölgyekben a Pannóniai emelet rétegei takarnak, a keleti rész hegyei agyagpalából állanak ; a völgyek legnagyobb részét alluvialis üledékek takarják. Általában a terület vízálló. (L. a II. sz. külön mellékletet.)