Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

27. füzet - A völgyzárógátak

36 völgyre nézve a 14-ik ábrában feltüntetett a—b vonalat. Mindaz ami ezt meghaladja, felesleges víz, a hiányt pedig a vonal alatti hézagok mutatják. Úgy fejezhetném ki magamat, hogy kiegyenlítés végett a hullámhegyeket a hullámvölgyekbe kellene hajtanunk. Ha tehát valaki egy bizonyos vízmennyiségre van utalva, tegyük fel, erre a közepes, napi 44-100 m

8 víztömegre, akkor vízhiánynak azokat a területeket kell tekintenie, amelyek emez a—

Ъ vonal és a tényleges lefolyás grafikonja között vannak és ha mi egy másik, ennél kisebb vízmennyiségre nézve keressük a vízhiányt, akkor ezt azok a teriiletek ábrázolják, melyeket az illető vízszintes vonal és a víztömeggrafikonnak alatta fekvő részei határolnak. Ha a vízhiánynak és vízszükségletnek ezt a viszonyát grafikusan ábrázoljuk, egészen határozott görbét kapunk, mint a milyen a 13-ik ábrában van feltüntetve. Ez a vízhiány görbe, a közepes vízmennyiség százalékaiban kifejezve. Ha tehát egy tulajdonosnak üzemvíz gyanánt a középvíz egy bizonyos tört részére van szüksége, akkor ebből a görbéből leolvasható, mily nagy volt a vízhiánya egy éven át és ha most ezt a hiányzó vizet bizonyos rendezés következtében — mint amilyen a völgyzárógát gyüjtőmedenczéje — megkapja, természetesen ezt meg is kell fizetnie. Ha valakinek nagyobb berendezése van, tehát vízhasználata a középvizet meghaladja, akkor természetesen vízhiánya is nagyobb lesz, viszont ha kevesebb vízre van szüksége, vízhiánya is csekélyebb lesz; míg ha a középvíztömeg bizonyos százalékánál kisebb a vízszükséglete, akkor egész éven át elegendő vize lenne ; például a Bever-völgyre nézve a 14-ik ábrában körülbelül napi 5000 m

8 vízszükséglet az, mely egész éven át kielégíthető. Ha így valakinek napiszükséglete ezen a határon alul marad, akkor a tároló medenczéből semmi haszna sem volna és a költségek fedezéséhez nem is vonják be. Ezelőtt 15—1(5 évvel igen nehéz kérdés volt, hogy miként lehet az érdekelteket a költségek viseléséhez bevonni? és a minisztériumok megbízottjai még legutóbb is kétségben voltak, vájjon lehetséges-e egyáltalában olyan kényszertörvényt alkotni, amelynek értelmében az egyesek megfelelő módon viseljék a terhet. Mivel más völgyekben is a vízhiány és vízszükséglet közt az előbb említett összefüggést kaptuk, nem volt nehéz ebből az egyesek által viselendő megterheltetést megállapítani. Ha valakinek vízhasználata olyan, hogy tárolt vízre már nincs szüksége, nem esik reá teher és viszont, akinek sok tárolt vízre van szüksége, megterheltetése is nagyobb lesz. Mindenkinek azért kell fizetni, amit a tároló medenczéből kap, vagyis ha teljes vízhiánya a tároló medenczéből nem fedezhető, csak annyiért fizet, amennyi neki a medenczéből juttatható. Az ábra másik oldalán oly görbéket szerkesztettünk meg, amelyekből meg13. ábra. A motoruk ílzemvize és a közepes vízhiány összefüggése a közepesen lefolyó víztömeg százalékaiban ábrázolva. Mind a vízhiány, mind a lefolyó víztömeg az egész évre egyenletesen elosztva van számításba véve.