Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - IX. Összefoglalás

УЗ A V

x V

2 V

s eredők helyét a 10. és 11. ábrák adatai szerint meghatározván,, a G, E, 0, A csomópontokra átvitt erők is kiszámíthatók : G = 392-3 kg. Я =3435-5 kg. C = 4731-9 kg. A = 2104-7 kg. V= 10,664-4 kg. Az eredő emeltyű karja az A pontra: 3923 X 5-745 + 3435'5 X 3-6

25 + 4731-9 X 1 76 " 10664-4 X= 2'16 s a «U» csomópontban ható reakczió függőleges összetevője : 10664-4 X 2-16 B

f 3-4 : 6785-8 kg. -•ss mtter 11. ábra. A 0—A oszlop egyes közeiben hajlító igénybevétel is föllép míg, ellenben a keret többi rúdjaiban csakis húzást, vagy nyomást találunk. A rudakban fellépő emez erők meghatározásakor számításba kell venni az imént kiszámított G, E, G, A víznyomás okozta erőket, valamint a bakoknak megrakott kocsikkal való felső megterhelését. Legnehezeb egy gördülő táblákkal terhelt szállító kocsi, melynek összes súlya mintegy 2000 kg. Három sínszál lévén, a bakra nézve kedvezőtlenebb az a helyzet, a midőn a kocsit a vízmentén lefelé esö két sínszálra toljuk, a melyek csaknem pontosan a. H és а. К csomópontok fölé esnek. A szállító kocsi egy tengelyéről e csomópontokra esö erő 500—500 kg. lesz. A bak kettős rácsozásü és azért a küleröket felezve a rudakban föllépő erőket külön határozzuk meg a nyomott és külön a húzott rácsozásra nézve. A 12. ábrában a nyomott rácsozásra két erötervet találunk, egyet a felső terhelésből származó H/2 és K/2 külerökre, s egyet a víznyomás G/2, E/2, Gj2 és A/2 erőire. A 13. sz. ábra a húzott rácsozás erötervét tünteti föl. Az ezek alapján nyert belerök nagyságát a mellékelt táblázat adja.