Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - IX. Összefoglalás

83 hat. 1 A középesnél magasabb hőmérsékletkor azonban à tágulás következtében, a küszöb és bélésfa között a kapú zárt állapotában keskeny rés támad s ezért a G gerendát is szükséges volt a támaszkodásból származó erőkre méretezni. A csomópontokra ható В erö a másik kapúszárny ugyanolyan erejével együtt «E» eredőt adja (3. ábra.) E=2B cos a; ez az eredő a támaszkodó két vízszintes gerenda irányában bomlik fel : E H s így 2 COS a H=R cotg a ; hol a = 17° A felső és alsó gerendákban fellépő erők e szerint: H

f = 10-71 cotg y. = 35*02 í H„ = 12*22cotg a = ... 39"96 t A felső F gerenda csupán nyomásra van igénybevéve. -— A kapú síkjában való kihajlás ellen középen külön e czélra szolgáló С vasak fogják meg s így a 5.27 kapú síkjában való kihajlás számításakor csak a gerenda félhossza = -' = 2-635 cm Ci veendő tekintetbe. A kihajlás okozta feszültségek következtében az egyszerűen számított igénybevétel megengedhető határa csökkentendő. Ugyanis Tetmayer képletei szerint a megßfc l engedhető igénybevétel^ =— , a hol m a biztonsági fok, itt 4-0; ß/

c pedig-- <; 105 7П lí esetében ß,

£ = 3" 10 — O'0114 í—) ticm\ A kapú síkjában való elhajláskor, ha .fl 1016 l = V F=V — l 263-5 „ míg a kapú síkjára merölpges elhajláskor, hol 20465 •1 и1 52

7 л Cl • 40; 83 ==1

5'

7c

mi 15-7 mint kedvezőtlenebb, az elöbbeni veendő: ' = 77 esetében = 2222 kgcm

2 222

2 KRKÏ. 2 щ = —-— — 5o5 kgcm*. 4 6*