Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - IX. Összefoglalás

74 A vízszintes gerendák az alsó vízszin alatt a víznyomásnak megfelelően egyenlő, fölötte pedig fölfelé növekedő távolságokban elhelyezettek. Az egyes gerendákra esö víznyomást a 4. ábra tünteti ki s f.-mként a kővetkező : I. gerendánál ... ... 146 kg II. « 1009 « III. « 1470 « IV. « - 1470 « V. « 1470 « VI. « 1407 « VII. « 840 с Összesen ... 78Р2 kg Bár az I., II. és VII. számú gerendákra kevesebb víznyomás esik, mint a többiekre,, szerkezeti okokból valamennyi gerenda egyforma 350 mm. magas hengerelt J vasból készült. Az egyes gerendákban a közvetetlenül ható víznyomás következtében hajlító, a gerendák támaszkodása folytán pedig nyomó igénybevétel lép föl. A vízszintes gerenda elméleti hossza (4. ábra) =532 cm; folyóméterenkénti terhelése 1470 kg; a hajlító nyomaték: M = ^ = 520.057 kgem. A 35 cm-es J gerenda tehetetlenségi nyomatéka 19.455-6 cm* levonva belőle 4 drb. 20 mm.-es szögecs tehetetlenségi nyomatékát 4.492'1 cm* J

x = 14.963-5 cm\ A keresztmetszeti modulus pedig к = 855 cm

3 s a hajlítás okozta igénybevétel M Tj. = „ = 608 kg/cm

2. A gerendák támaszkodásából eredő nyomó igénybevétel a 3. ábrában feltüntetett erőterv alapján számítható ki. A kapú egész szélessége az ütköző fagerenda szélességével együtt 5-46-(-0-17 = 5'63 m, s így egy vízszintes gerendára esö összes víznyomás : V = 5-63 X 1470 = 8276 kg s H = ——=13535 kg 2 tg ól y a gerenda keresztmetszeti területe a szögecsek területét levonva F= 85-5 cm

3 JJ <r

a = p- = 158 kg/cm* és a legnagyobb igénybevétel: a

ma

a = ^-j-= 764 kg/cm*. Az alsó gerendára ható felhajtó nyomás. A kapú zárt állapotában legnagyobb vízszínkülönbségkor az alsó vasgerendára, valamint a 10 cm széles fagerendára est") víznyomás, a mely a kapút fölemelni törekszik, a következő : F= 2100 X 5-63 (0-35 + 010) = 5320 kg. Mivel az écskai kapúszárnyak súlya a 8 tonnát meghaladja, a kapúszárnyak fölemelésétől nem kell tartanunk.