Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)
29. füzet - IX. Összefoglalás
67 A kél vízlépcső összes építményei az 1905. év őszéig elkészültek. Mindazonáltal a duzzasztó-mii üzembevétele csak a felső vízlépcsőnél volt lehetséges, mivel az alsó böge gátjai s egyéb munkálatai csak az 1906—7. évek folyamán készültek el. Az Écska alatti alsó bögének a Duna és Tisza folyók visszaduzzasztása miatt az év legnagyobb részében sokkal kedvezőbb a vízmélysége, mint az Écska feletti felső szakasznak. És igy az écskai müveknek az 1906—7. években történt üzemben tartása a hajózás javára szolgált annyiban, hogy a felső szakaszhoz mindig legalább oly vízmélység állott elő, a mennyi az alsó tartányban található volt. Az alsó szakasz átmetszései és vízfogó gátjai az 1907. év őszén befejezésükhöz közeledvén, ugyanazon év október elején a torkolati duzzasztó-müvet is üzembe helyeztük, bár eleinte csupán részleges duzzasztással. November hó közepén lehetséges volt ebben a bögében is a teljes duzzasztást állítani elő s az 1908. év volt az első, a melyben a hajózó müvek teljes üzembe helyezésének mi sem állja útját. 1907. november havától a hajók a legnagyobb szárazságok idejében is teljes •merüléssel fennakadás nélkül járhatnak az Alsó-Begán. De sajnos, az árvizek alkalmával a hajózásnak itt még mindig nagy akadálya van. A Dunagőzhajózási társaságnak felváltva két-három gőzöse is járt a Begán, de azért a hajózás legnagyobb részét mindenkor lóvontatás bonyolította le. Lefelé a nevezett társulat uszályhajói is gözvontatás nélkül szabadon ereszkedtek le s a hajók haladását legfeljebb csekély vízfolyás idejében kellett a vontató útról emberi erővel, vagy kevesebb lóerővel fokozni. Újabban a Magyar folyam és tengerhajózási részvénytársulat is alkalmas gőzöst rendezett be a begai forgalomra, sőt mindkét társulat, tekintve a duzzasztások idejében előálló kis víz-sebességet, ezentúl a hajók lefelé való vontatását is gőzhajóval akarja végeztetni ; de a kisebb társulati és a magánhajózás még ezután is a vontató utat használja. A tavaszi áradások az alsó szakasz vontató útjainak legnagyobb részét mélyen elborítják s a felfelé haladó üres hajók ezelőtt ily árvízkor rendesen elhagyták a folyó medrét s az elöntött réteken keresztül a hullámtér bal partján a magas partokat követték, A vontató útnak ez az állapota a hajózásnak a tavaszi magas vízállások idejében igen nagy akadálya, de mivel az 1908. évi beruházási törvényjavaslat a balparti vontató út árvíz fölé való emelésének költségét is tartalmazza, remélhető, hogy ezen a bajon mihamar segítve lesz. Hajózó viszonyaink rendezetlenségére való tekintettel szükség volt az AlsóBegán külön hajózó rendszabályt kidolgozni, a mely a folyón való hajózásra, a «segézö-müvek kezelésére, a hajók zsilipelésére és végül a forgalmi adatok gyűjtésére vonatkozó határozatokat foglalja magába. E szabályzat rendészeti intézkedéseket is tartalmaz és a kezelőszemélyzetet némi rendőri hatáskörrel ruházza föl. Az Alsó-Begán a begatoroki és écskai hajózó czégekkel biztosított állandó hajózás kiegészítésére vonatkozó terveket az 1909. év aug hó 9-én kelt 55.308. sz. miniszteri rendelet 4,174.337 К 39 f-rel; a megejtett ajánlati versenytárgyalás után pedig a szorosan vett vállalati munkákat az 1910. év január hó 24-én kelt ^ orl ü számú miniszteri rendelet 4,105.678 К 08 f vállalati összeggel hagyta X yuy. az 1904: XIV. t.-cz. adományának terhére jóvá. A vállalati szerződés értelmében a munkák az 1914. év végéig végrehajtandók. Az 1910. évben hozzá kezdtek a III. 5*
