Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - VIII. Lakóházak, raktárak egyéb épületek

65 vei védhetők meg. De a hol az előterek szélessége reá nem elegendő, ott sás- és nádültetéssel tesznek kísérleteket. A sás inkább a magasabb fekvésű felső böge mentén czélszerübb, míg a mélyen és hosszabb ideig elborított alsóbb szakaszon valószínűleg a nádültetés megfelelőbb. Erre a czélra azokon a helyeken, a hol a gátak előtti tér alacsony, szükséges többé-kevésbbé széles, közel a duzzasztott víz színében fekvő padka kiépítése. A folyó medrére kôzvetetlçnûl kihelyezett és kanyarulatokban fekvő gátszaka­szok a legjobban megtámadottak, azért a megvédésüket betonlapok és kőburkola­tok segélyével tervezik. A gátak hullámverés ellen való védelmét, az eddigi munkálatok tervei nem czélozzák s e védelmi munkákat legczélszerübben a felmerülő szükséghez képest a fentartás munkálataival kapcsolatosan hajtják végre. VILI. Lakóházak, raktárak és egyéb épületek. A duzzasztó-müvek leszedhető alkotórészei, a rekesztő táblák és a gépek számára szükséges raktárt mindkét műnél a balparton helyeztük el. Az écskai tele­pen az árvíz fölötti magas part közvetetlenül a Bega balpartján húzódik végig s a raktár rajta épült föl, míg ellenben a Begatoroknál a raktárépületet a régi, a zsi­lipcsatornákkal elmetszett árvízgátra kellett reáhelyezni. A felvigyázó és a kezelő személyzet laképületeit Écskán szintén a magas parton, míg az alsó vízlépcsőnél a zsilip mentén újonnan létesített árvízgát mögött, a mentesített területen helyeztük el. A raktárakhoz a duzzasztó-mü vágányai 2'5%-os legnagyobb emelkedéssel jutnak. A 80 cm. nyomközü vágányok a raktár két kapúján vezetnek be s végig haladnak, s így az alkotórészeket csupán a kétoldali, a kocsi padozatával közel színelö padozatokra kell áttolni. A raktárak elején a magas, rudas-emelőgép szá­mára elöépítmény készült, a melybe négyszárnyú (két alsó és két felső szárnyú) kapú nyílik. A begatorkolati mii gördülő tábláinak mozgatására 1/60 m. nyomtávol­ságú rudas emelőgépre nem volt szükség s azért a raktár elöépítményébe, mint egyéb részeibe is csupán 0'80 m. nyomtávolságú két sínszál vezet. Az eredeti tervezet nyílásonként felváltva redők és táblák alkalmazását java­solja, a raktárt pedig oly nagyra veszi, hogy benne a nagy helyet kívánó redők és kétféle rendszerű gépek is elférjenek. Mivel redöket nem alkalmaztak, a raktárban helyet találnak mindazok a gépek és egyéb felszerelések (czölöpverö állványok, szivattyúk stb.) is, melyeket az esetleges javító munkákra való tekintettel meg­hagytak. Az egész épület szélessége 120 m., hossza 24'0 m., de egy részét a kovács-műhely és szerszámkamra foglalja el. A telepek mindennemű ács-, lakatos- és kovács-szerszámmal ellátottak. A két zsilipkezelö egyike kovács, a másika ács s az egyszerűbb javítómunkák a helyszí­nén készülnek. Külön épület foglalja magában a zsilip és duzzasztó-mü kezelésével megbízott vízmester, vagy folyamvigyázó lakását és a tiszti szobát ; egy másik épület a két zsilipkezelö lakását. A zsilipmester lakása két szoba, konyha és kamra, továbbá a szükséges gaz­dasági épületek. A felügyelő épületben levő tiszti szoba majdan, ha esetleg hajózó illetéket fognak szedni, pénztárszobának is felhasználható. 4

Next

/
Thumbnails
Contents