Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - VI. Felső böge mentén végzett munkák

57 volt, czélszerübbnek bizonyult vízfogó gátak építése helyett a duzzasztott víztől elborított területek tulajdonosait kártalanítani, vagy pedig a területeket kisajátítani. E vízfogó gátak, illetőleg vontató utak koronamagassága +76-30. A legmagasabb vizek az Alsó-Begán a Tisza és Duna folyók árvizeinek duzzasztása következtében állanak elö s ezért a Bega Nagybecskerek alatti szakaszán csak igen csekély esésüek. Az 1895. évi legnagyobb árvíz magassága e szakaszon középértékben mintegy +76-50 volt. Látjuk ebből, hogy az 1895. évihez hasonló árvíz a gátakat meghágja. A vontató úti töltések mögött fekvő mélyebb területek a balparton sem egymással, sem pedig az écskai duzzasztómű alatti balparti előtérrel összefüggésben nincsenek, hanem magasabb partoktól megszakított külön-külön öblözeteket alkotnak. A jobbparti vízfogó gát és a mögötte fekvő ármentesítő védgát közötti terület uradalmi erdőség, illetőleg vadaskert s régebben ez a duzzasztott víz szine alatt fekvő alacsony terület az écskai müvek alatti jobbparti előtérrel összefüggésben -állott. Újabban azonban, nehogy e területre minden kisebb áradás behatoljon, az uradalom óhajára a hajózó zsiliptől az ármentesítő védgátig érő keresztgáttal elzárták. így tehát mind a jobb, mind a balparton egyes zárt öblözetek vannaki a melyeknek gátjait a legmagasabb árvíz meghágja. Gondoskodni kellett tehát, hogy valamely magasabb árvíz közeledtekor a víz a gátak mögé beereszthető s az árvíz elmulta után kiereszthető legyen, nehogy a gátak koronája fölött átbukó víz a töltés testét elmossa. E célból különböző helyeken, illetőleg a különböző öblözetekben összesen 10 műtárgy : csözsilip, csöáteresztö épült. E műtárgyak közül egy 0'5 m. átmérőjű vas-zárószerkezettel ellátott bétoncsözsilipet a jobbparti, imént említett kis keresztgátba helyeztünk. Egy-egy ugyanilyen csözsilip a balparti legfelső, illetőleg legalsó öblözet gátjaiban épült. Egy 1*0 méter átmérőjű vascsözsilip szolgál a víznek az Écska fölötti balparti legelökre való be- és onnan való kieresztésére. Ezt a csözsilipet a víznek a rétek elárasztása, illetőleg öntözése czéljából való bebocsátására eddig is több izben használták. Ezenkívül még egy darab Г0 méter és 3 darab 0'5 m. átmérőjű nyilt csőáteresztőt találunk olyan öblözeteknél, a hol a duzzasztott víz müveit területekre nem öntene ki s a hol a töltés is csupán a rajta gyakorolt vontatás kedvéért épült kiMivel a + 75-30 m.-es duzzasztott víz a vízfogó töltések mögötti területeknél magasabb, gondoskodni kellett a töltés testén átszivárgó víznek levezetéséről. A jobbparton e végből a töltés mögött vele pármuzamosan futó lecsapoló árok készült, a mely a szivárgó vizeket a hajózó zsiliptől az ármentesítő védgátig érö keresztgátba épített csözsilipen keresztül a Begának a duzzasztó-mü alatti szakaszába vezeti. A balparton, az öblözeteket magas partok szakítván meg, végigmenö lecsapoló árok létesítése nem volt lehetséges. A községi réteken mindazonáltal találunk ilyen lecsapoló árkot, a mely a vascsőzsiliphez vezet. E vascsözsilipet pedig akként építették ki, hogy szükség esetén a belvizeket egyszerű körszivattyú hozzácsatolásával a Begába lehet rajta át szivattyúzni. Szivattyúzás szüksége azonban eddig nem fordult elö s reá valószínűleg ezután sem lesz szükség. Az itteni száraz éghajlat a duzzasztás idejében átszivárgott vizet a nagy területű, széles legelön hamar elpárologtatja s eddig inkább arra volt eset, hogy az érdekeltek vízbeeresztést kértek. A balparti lecsapoló árokban az útátjárók alatt három, csömöszölt betonból készült csöáteresztö van beépítve, a melyek közül egyik 0'8, a másik kettő 0 5 m. átmérőjű.