Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - IV. Hajózó zsilipek

33 Zsilipcsatornák munkái. A zsilipcsatornák föld- és kö-munkáit, miután a zsilip alapozása, falazása és vasmunkái idejére amúgy is szivattyúzni kellett, ezen utóbb említett munkákkal egyidejűleg, nagyobbrészt szárazban készítettük el. Csupán a Bega mentén, a zsilipcsatornák végein hagytunk meg egy-egy keskeny földnyelvet, a melyet az összes egyéb munkák elvégzése után kotrással távolítottunk el. Mivel a duzzasztómű építése idejében, valamint később a zsilipcsatorna öblítésekor, vagy nagyobb begai árvizek alkalmával, a kapukat megnyittattuk, illetőleg megnyittatjuk, a zsilipcsatornákban nagyobb sebességre s a fenék egyes helyeken való kimosására kellett számítani. Ez okból a zsilipcsatornák lejtőinek burkolata még a szárazon készített szakaszokon is a lábazat alámosása ellen biztosító kőhányásokon nyugszik. A köhányások azonban a szárazon készült szakaszokon a rendes 1:1'5-nél valamivel meredekebb lejtövei, vagy keskenyebb padkával épültek ki. A kőburkolatokat kavicságyazatba rakattuk, teljes vastagságuk alacsonyabb burkolatoknál 40, magasabbaknál 50 cm. 2. Kapúk, tiltok, mozgató szerkezetek. Az Alsó-Bega csegézö müveinek kapui hengerelt vasból készültek, tölgyfa ütköző- és záró-gerendákkal. A begatoroki zsilipkapúk lemezburkolata csupán kevéssel, a felsőknél 23 cm., az alsóknál pedig Я cm.-rel ér a felső legmagasabb duzzasztott víz szine fölé. A kapúkat éppen úgy, mint a falazatot is, az árvizek elborítják és a kapúknak a duzzasztott víz szine fölé való eme csekély elöugrása csak arra szolgál, hogy a folyó hullámait zsilipelések alkalmával a kamaráktól távol tartsa. Az écskai zsilipkapúk aránylag magasabbra készültek, egyrészt, mivel a jövőben kiépítendő harmadik vízlépcső elhelyezésében változás állhat be s így előállhat a szükségessége, hogy a második, vagyis Écska fölötti tartány duzzasztott vizének szinét némileg emeljük, másrészt, hogy a kamara eliszapolódásának elkerülése végett, árvizek alkalmával a zsilip fölött folyás ne keletkezhessék. Az écskai alsó kapúk 0.50 m., a felsők 1.30 méterrel magasabbak a felső tartány duzzasztott vizénél. A felső kapúk egyúttal a legmagasabb ismert árvizek szine fölé érnek. A begatorkolati felső kapúk teljes magassága 3'89 m., az alsóké 6-17 méter; az écskai kapúk magassága 6Ю9, illetve 5'27 méter. Az alsó kapúk, a régi fakapúk szerkezetére emlékeztető vízszintes gerendásszerkezetüek. A felsőket ellenben az újabban Németországban is csaknem kivétel nélkül alkalmazott igen merev átlósszerkezettel készítettük. Űjabban ugyanis az a törekvés, hogy a zsilipelés tartamának lehető csökkentése végett, a kapúk kinyitásával ne kelljen a vízszinek teljes kiegyenlítődését bevárni, mivel épen az utolsó centimétereknél a víznek a tiltókon való átfolyása nagyon lassú ; hanem a kapút fölfeszítjük, mikor rajta még mintegy 2—4 cm. víznyomás van. Az Alsó-Begán ezenkívül a zsilipcsatornák öblítése kedvéért a zsilipek szükség esetén megnyitandók és így legalább az egyik kapúpárnak oly merevnek kell lennie, hogy némi csekély vízszinkülönbségkor és vízfolyáskor is nyitható és zárható legyen. 2