Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - IV. Hajózó zsilipek

so réteg elkészülte után ugyanis a duczolást fokozatosan eltávolítottuk, a járomoszlopokat a tölcsér fenekén levágtuk és a tölcsért a második réteg készítésével egyidejűleg betöltöttük. Miután az alapot, mint láttuk, kétoldalt a falazat és földnyomás súlya terheli, a falak között pedig a földreakczió elosztott erői hajlításra veszik igénybe, az első betonréteg az alap emez igénybevételére való tekintettel, a zsilip hossztengelyére merőleges 2—3 m. széles gerendákban készült. E gerendák a készítés folytonossága miatt egységes testeknek tekinthetők és lépcsőzetesen illeszkednek egymáshoz. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a gödör fenekén felfakadó vizeket a betonalappal előre ne hajtsuk, vagyis, hogy munkaközben a már kész betontömbnek a még nyílt gödörrész felé eső alsó élénél szivárgás ne mutatkozzék. A kész beton alsó élénél jelentkező és előrehajtott csurgás ugyanis a beton alsó rétegét kimoshatná és ez később az építmény alámosását okozhatná és fennállását veszélyeztethetné. Azért a meglevő forrás fölé, vagy a hol egymáshoz közel több ilyen volt, e forrásokat összeterelve, föléjük kézi-szivattyút helyeztünk s a forrás körül nyílt tölcsért hagyva, minden oldalról körülbetonoztuk. Csak, ha ez a körülzáró sáv már legalább 8—10 m. széles volt és a talajhoz kötött, helyeztünk a forrás fölé favagy vascsövet és a csövön keresztül való további, de mérsékelt szivattyúzás mellett vízzáróan körülbetonoztuk. Ez alkalommal a csőben a szivattyú szívótömlöjét mindig oly magasra húztuk vissza, hogy homokos és földes alkotórészeket magával ne ragadhasson. A midőn az alap első rétege elkészült, a csövekbe több légköri nyomás mellett czementlevet sajtoltunk s végül betonnal kitöltöttük. Ily módon elértük, hogy nemcsak a betonalapnak esetleg kilúgozott részét, hanem egyúttal a forrásos terület homokos talaját is czementlével telítettük. A beton minőségének ellenőrzésére, — hogy teljesen azonos anyagot nyerjünk — lenn az alapgödörben deszkaládákban időnként l'O m. hosszú s 0.20 m. széles és vastag próbatestek készültek. E próbatesteket hosszabb ideig vízben, rnajd szárazon tartva, szilárdságuk megállapítása végett hajlítással törtük. A törés-kisérleteknél a próbatestek támaszköze 0.8 m. volt. A kísérletek eredményei a VII. táblázatban láthatók. VII. táblázat. О N S. » Műtárgy neve Próbatest kora Hajlító szilárdság Középérték 1 Écskai zsilip .. __ 11 hónap 15-8 kg/cm

8 2 « « 11«/. « 161 « 11«/. 16-7 \ 16 7 kg/cm

3 3 « « 11'/, « 16-7 « \ 16 7 kg/cm

3 4 « « .. ... ... ._. .. 12 « 18-2 « ! 5 Torkolati zsilip . 9 « 9-7 « в « « 8 V, « 120 « 7 « « . ._. 9 « 10-7 « 10-3 kg/cm

8 8 « « ... ... .. 9 « 8-8 «